Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés adottságairól, a víz és a vízi környezet nyújtotta lehetőségekről, számba véve a vízgazdálkodási problémákat és szóba jöhető megoldásaikat, ezek előnyeit és hátrányait. A terv egyúttal összefoglalja azokat a meghatározó külső feltételeket is, amelyek a lehetséges megoldások körét megszabják: a környezetvédelmi, vízminőségi, természetvédelmi előírásokat, a területrendezési tervek ide vonatkozó előirányzatait, a nemzetközi határvízi megállapodásokat, a szomszédos területekkel való vízforgalmi kapcsolatokat. A tervezési folyamatban nagy hangsúlyt kap az érdekeltek tájékoztatása, véleményük megismerése és a konszenzusos megoldások keresése. így a tervezés első fázisában a térség, vízgazdálkodási adottságait és lehetőségeit bemutató részletes, de közérthető konzultációs terv készül, amely alapul szolgál a második, ún. konzultációs fázis során a térség lakosságával, gazdasági szereplőivel, önkormányzataival, társadalmi szervezeteivel, az illetékes környezetvédelmi, területfejlesztési, természetvédelmi és más hatóságaival történő társadalmi és szakmai egyeztetéshez. Ezt követően kerül sor a terv véglegesítésére, rögzítve az egyeztetés eredményeképp elfogadott vízgazdálkodási célkitűzéseket, tevékenységeket, ezek elvégzésének lehetséges, ill. várható felelőseit, költségviselőit és határidőit. A tervek rendszeres időközönként, ill. szükség szerint felülvizsgálatra és hasonlóan nyilvános módon a megváltozott feltételeknek megfelelően módosításra kerülnek. A tervezési folyamat során végzendő széleskörű egyeztetés biztosítéka a konszenzusos megoldások elérésének, de egyúttal a tervezéshez szükséges, a térség vízgazdálkodásában érdekeltek szándékait és helyzetértékelését magában foglaló információk, közérdekű adatok összegyűjtését is szolgálja. 7.2 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés hazai és nemzetközi tapasztalatai A vízgyűjtő gazdálkodással, a vízgyűjtő szemléletre épülő, integrált vízgazdálkodással világszerte nagyon intenzíven foglalkoznak napjainkban. A készülő új jogszabály miatt különösen élénk viták folynak ebben a témakörben az EU tagországokban. Általában megállapítható, hogy a vízgyűjtő szemlélet, a vízgyűjtőre épülő vízgazdálkodás, a vízgazdálkodási tervezés és vízügyi igazgatás szükségességével minden szakértő egyetért, attól függetlenül, hogy melyik országot képviseli, a megvalósítás módjáról azonban nagymértékben különböznek a vélemények. 7.2.1 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés hazai tapasztalatai Magyarországnak a vízgyűjtő szemlélet alkalmazásában, a vízgyűjtőre épülő vízgazdálkodás fejlesztésben és vízgazdálkodási tervezésben, valamint a vízgyűjtőre alapozott vízügyi igazgatásban is jelentős hagyományai vannak. Már 1975-ben jelentős nemzetközi ENSZ rendezvényt szervezett Magyarország a "Vízgyűjtő Fejlesztés" témakörben és az elmúlt évtizedben számos vízgyűjtő fejlesztési illetve ilyen jellegű terv is készült hazánkban. A PHARE program támogatásával, a nemzetközi és az új hazai tervezési irányelvek figyelembevételével első mintaként elkészült a Hortobágy-Berettyó vízrendszer vízgyűjtő gazdálkodási terve. Magyarországnak jelentős hagyományai vannak a vízgazdálkodási tervezés területén, amelyek nemzetközi vonatkozásban is sok területen, jelentős eredményekben jelentkeztek. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol sokat tanulhatunk más országok tapasztalataiból és vannak problémák, amelyek megoldását együtt kell tanulnunk a világgal. Az első csoportba tartozik a társadalom bevonása a döntési folyamatokba, a konzultációs folyamatok tervezése és lebonyolítása, a vízgazdálkodás arculatának megteremtése, a szakmai problémáknak más szakterületek képviselői, a társadalom széles rétegei számára érthető formában történő megfogalmazása szóbeli és írott formában, a szakmai és társadalmi konzultáció különböző szintjeinek megfelelő professzionális dokumentációk készítése. Együtt kell tanulnunk a világgal - többek között - az ökológiai rendszerekre alapozott vízgazdálkodás alapelveinek gyakorlati alkalmazását. Ez esetünkben különösen nehéz, hiszen közben meg kellene többszöröznünk az egy főre eső nemzeti jövedelmet, ami intenzív gazdasági növekedés nélkül elképzelhetetlen. A gazdasági növekedéssel kapcsolatos érdekek viszont általában ellentétesek az ökológiai igényekkel. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés új rendszere fel kell, hogy tárjon sok olyan problémát is a vízgazdálkodás területén, amelyeket nem lehet vízgyűjtő szinten megoldani, hanem országos vagy nemzetközi intézkedések illetve tárgyalások, egyezmények szükségesek a megoldásukhoz. Éppen ez az egyik fontos eredmény, amit a vízgyűjtő gazdálkodási tervezéstől - a "bottom-up" (alulról-felfelé történő) 44 ©Phare Program HU - 94.05
