Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
4. Többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe
4. többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe A demokratikus rendszerű országokban sok példa mutatja azt, hogy a legjobb szakemberek és a legtisztességesebb országgyűlési vagy önkormányzati képviselők sem tudják azt igazán, hogy mit akar, mit fogad el a társadalom, ezért azt be kell vonni a döntési folyamatokba. A társadalom nem homogén massza, hanem egyének és különböző érdekcsoportok összessége. Ezek összetételét, erejét és szempontjait kell jól felmérni ahhoz, hogy a társadalom bevonása sikeres legyen. Nehezíti a dolgot az, hogy ugyanaz az egyén vagy csoport több, sokszor ellentétes érdekű csoporthoz is tartozhat. A vízügyi politika kialakításában, az elérendő célok kitűzésében és súlyozásában és a vízgazdálkodási stratégiák kiválasztásában fontos szerepe kell, hogy legyen a társadalomnak, mert csak így lehet arra számítani, hogy a vízgazdálkodási tevékenységet a társadalom széles rétegei elfogadják. 4.2.1 Társadalom bevonása a vízgazdálkodási tervezésbe a Mississippi völgyében Érdekes esettanulmányt mutat be a társadalom bevonásáról a vízgazdálkodás fejlesztési tervezésbe a Mississippi egyik mellékvölgyében Astrach, Baumann és Reynolds (1984), valamint Baumann és Reynolds (1982). A társadalmat a fejlesztési tervezés teljes folyamatába, annak minden lépcsőjébe bevonták a problémák meghatározásától és súlyozásától kezdve. A 5. és 6. sz. táblázatban bemutatjuk, hogy milyen vízgazdálkodási problémákat vetettek fel a társadalom bevonása során és ezek megoldását milyen fontosnak tartották egymáshoz viszonyítva. A tervezés első lépcsőjében a vízgazdálkodásnak azokat a területeit kívánták meghatározni, ahol problémák vannak. A 5. sz. táblázat bemutatja, hogy milyen típusú vízgazdálkodási problémákat vetettek fel a felkért külső szakértő csoporttal készített felmérés és a társadalmi találkozók résztvevői és hogy átlagosan milyen súlyosnak ítélték az egyes problémákat egy négy fokozatú skálán (0 - nem probléma, 4 - különösen súlyos probléma). 5. sz. táblázat Táblázat a társadalom bevonása során feltárt vízgazdálkodási problémák sorrendjéről és súlyáról PROBLÉMÁK Sorrend és súly a felkért külső szakértő csoport véleménye alapján Sorrend és súly a társadalmi találkozók résztvevőinek véleménye alapján Árvíz 4 (2,55) 2 (3,51) Feliszapolódás 1 (2,85) 3 (3,43) Talajvíz 2 (2,81) 6 (3,31) Erózió 6 (2,00) 4 (3,42) Területhasználat 5 (3,40) Környezetminőség 3 (2,76) 7 (3,09) Vízellátás 8 (2,99) Vízminőség 7 (1,94) 1 (4,00) Szabadidőeltöltés 5 (2,41) 9 (2,58) A történethez hozzá tartozik az, hogy a vízgazdálkodási fejlesztési terv készítői úgy vélték, hogy az adott területen az árvízveszély jelenti a legsúlyosabb vízgazdálkodási problémát. A külső szakértők azonban az árvízvédelmet csak a 4., a lakosság képviselői pedig csak a 2. helyre sorolták (az 1993.évi nagy árvíz után biztosan más lett volna a helyzet). Lehet, hogy a vízügyi igazgatás képviselőinek volt igazuk, azonban erőfeszítéseik ellenére sem tudták erről meggyőzni a társadalmat. A 6. sz. táblázat bemutatja, hogy a tervezés egyik későbbi lépcsőjében a tervezők milyen alternatívákat dolgoztak ki a vízgazdálkodási problémák megoldására a vízparti szabadidő eltöltés és az árvízvédelem fejlesztése terén és ezek közül melyiket milyen jónak tartották a felkért külső szakértők és a társadalmi találkozók résztvevői egy 9 fokozatú skálán (1 - elfogadhatatlan, 9 - nagyon jó megoldás). 30 ©Phare Program HU - 94.05