Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)

4. Többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe

4. többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe

A demokratikus rendszerű országokban sok példa mutatja azt, hogy a legjobb szakemberek és a legtisztességesebb országgyűlési vagy önkormányzati képviselők sem tudják azt igazán, hogy mit akar, mit fogad el a társadalom, ezért azt be kell vonni a döntési folyamatokba.

A társadalom nem homogén massza, hanem egyének és különböző érdekcsoportok összessége. Ezek összetételét, erejét és szempontjait kell jól felmérni ahhoz, hogy a társadalom bevonása sikeres legyen. Nehezíti a dolgot az, hogy ugyanaz az egyén vagy csoport több, sokszor ellentétes érdekű csoporthoz is tartozhat.

A vízügyi politika kialakításában, az elérendő célok kitűzésében és súlyozásában és a vízgazdálkodási stratégiák kiválasztásában fontos szerepe kell, hogy legyen a társadalomnak, mert csak így lehet arra számítani, hogy a vízgazdálkodási tevékenységet a társadalom széles rétegei elfogadják.

4.2.1 Társadalom bevonása a vízgazdálkodási tervezésbe a Mississippi völgyében

Érdekes esettanulmányt mutat be a társadalom bevonásáról a vízgazdálkodás fejlesztési tervezésbe a Mississippi egyik mellékvölgyében Astrach, Baumann és Reynolds (1984), valamint Baumann és Reynolds (1982). A társadalmat a fejlesztési tervezés teljes folyamatába, annak minden lépcsőjébe bevonták a problémák meghatározásától és súlyozásától kezdve. A 5. és 6. sz. táblázatban bemutatjuk, hogy milyen vízgazdálkodási problémákat vetettek fel a társadalom bevonása során és ezek megoldását milyen fontosnak tartották egymáshoz viszonyítva.

A tervezés első lépcsőjében a vízgazdálkodásnak azokat a területeit kívánták meghatározni, ahol problémák vannak. A 5. sz. táblázat bemutatja, hogy milyen típusú vízgazdálkodási problémákat vetettek fel a felkért külső szakértő csoporttal készített felmérés és a társadalmi találkozók résztvevői és hogy átlagosan milyen súlyosnak ítélték az egyes problémákat egy négy fokozatú skálán (0 - nem probléma, 4 - különösen súlyos probléma).

5. sz. táblázat

Táblázat a társadalom bevonása során feltárt vízgazdálkodási problémák sorrendjéről és súlyáról

PROBLÉMÁK

Sorrend és súly a felkért külső szakértő csoport véleménye alapján

Sorrend és súly a társadalmi találkozók résztvevőinek véleménye alapján

Árvíz

4 (2,55)

2 (3,51)

Feliszapolódás

1 (2,85)

3 (3,43)

Talajvíz

2 (2,81)

6 (3,31)

Erózió

6 (2,00)

4 (3,42)

Területhasználat

5 (3,40)

Környezetminőség

3 (2,76)

7 (3,09)

Vízellátás

8 (2,99)

Vízminőség

7 (1,94)

1 (4,00)

Szabadidőeltöltés

5 (2,41)

9 (2,58)

A történethez hozzá tartozik az, hogy a vízgazdálkodási fejlesztési terv készítői úgy vélték, hogy az adott területen az árvízveszély jelenti a legsúlyosabb vízgazdálkodási problémát. A külső szakértők azonban az árvízvédelmet csak a 4., a lakosság képviselői pedig csak a 2. helyre sorolták (az 1993.évi nagy árvíz után biztosan más lett volna a helyzet). Lehet, hogy a vízügyi igazgatás képviselőinek volt igazuk, azonban erőfeszítéseik ellenére sem tudták erről meggyőzni a társadalmat.

A 6. sz. táblázat bemutatja, hogy a tervezés egyik későbbi lépcsőjében a tervezők milyen alternatívákat dolgoztak ki a vízgazdálkodási problémák megoldására a vízparti szabadidő eltöltés és az árvízvédelem fejlesztése terén és ezek közül melyiket milyen jónak tartották a felkért külső szakértők és a társadalmi találkozók résztvevői egy 9 fokozatú skálán (1 - elfogadhatatlan, 9 - nagyon jó megoldás).

30

©Phare Program HU - 94.05