Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
3. Vízgazdálkodási tervezés
3. vízgazdálkodási tervezés 2. sz. táblázat Táblázat a vízkészletgazdálkodást nehezítő tényezők számszerűsítéséről Fizikai és hidrológiai Gazdasági és pénzügyi Környezeti Az egy főre jutó vízkészlet és vízhasználat közötti arány A talajvízszint magassága (mélysége) a kulcs-víztartó rétegekben Az intenzív vízfelhasználású vagy a víztől függő szektorok szerepe a gazdaságon belül A víz ára a szabad-piaci körülmények között A vízgazdálkodás része a nemzeti költségvetésben A köz-beruházási program, külföldi segélyek vagy mindkettő aránya Vízminőségi jellemzők a kritikus helyeken A vízbiztosítás és vízhasználat környezeti, költségei. Víz által okozott járványok, megbetegedések előfordulása és az áldozatoknál és az egészségbiztosítónál felmerülő költségeik becslése 3.3.4 Változatok meghatározása Négy csoportba sorolhatók a problémák megoldására végzendő tevékenységek: • Tervezés és elemzés - adatrendszerek és az elemzés kereteinekrelőállTása, an' macába foglalja a stratégiai dokumentumokat, a vízkészletek értékelését, adatbankokat, monitoring rendszereket, modellezést és kutatást. • Jogi és intézményi reformok - beleértve a menedzsment szerkezetének kialakítását és a szabályozásokat. Ezek a tevékenységek magukba foglalhatják a víz- és területi-jog reformját, a vízminőségi szabványokat, új hivatalok illetve koordináló rendszerek létrehozását, privatizálást. • Gazdaság politikák. • Projektek és programok. A tevékenységeknek ebből a "menüjéből" való választást egy sor tényező figyelembe vételével kell végezni. Ilyenek például: • eredményesség, • hatékonyság, • környezeti hatások, • jogi hatások, • politikai és társadalmi elfogadtathatóság, • fenntarthatóság és • adminisztratív megvalósíthatóság. 3.3.5 A vízkészletgazdálkodási stratégia célkitűzései A nemzeti vízkészletgazdálkodási stratégia megfogalmazásának a lényege azoknak a módszereknek a biztosítása, amelyekkel a kitűzött céloknak és politikáknak megfelelően menedzselhetők a vízkészletek. A stratégia kialakítása során azt is ellenőrizni kell, hogy a célok és politikák reálisak-e. A nemzeti stratégiának nem kell speciális beruházási projekteket meghatároznia, bár jó alapokat teremthet, illetve fogalmazhat meg a beruházási programokhoz. A vízkészletgazdálkodási stratégiának ki kell térnie a vízgazdálkodás fejlesztésének olyan szempontjaira, mint a szükséges intézményi és humán erőforrás keretekre és az ország közép- és hosszú-távú vízgazdálkodási kapacitásának kiépítésére illetve biztosítására. A stratégiának figyelembe kell vennie a vízkészletgazdálkodásban érdekeltek szempontjait és be kell vonni őket a stratégia kialakításának folyamatába. A vízkészletgazdálkodási stratégia különbözik azoktól a keret-tervektől, amelyeket sok ország kidolgozott. A keret-terv rendszerint beruházás- vagy projekt-orientált, a keret-terv eredménye gyakran Phare Program HU-94.05 15
