Ijjas István: Mezőgazdasági vízgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Program az elágazó csőhálózatok méretezésére lineáris programozással

A terület három részre tagolódik (1., 2. és 3. jelű rész), mind­három résznek egy-egy harmadát 6 nap alatt meg kell öntözni. Egyszerre egy területrészen belül csak egy harmad öntözhető (az A, vagya B.vagy a C jelű harmad),. így abban az esetben, amikor a 3-as jelű területrész 3/C harma­dát öntözik, akkor egyes fővezeték szakaszok más vízmennyiséget szál­lítanak, mint a többi üzemállapotokban. A mintapélda adatait mutatják a 3/5. és 3/6.mellékletek , A szivattyútelep vízszállítása más akkor, ha a 3-as területrész­nek a 3/a vagy a 3/b és más ha a 3/C jelű harmadán öntöznek (313, 2 illetve 352, 8 1/s). Ennek következtében minden szivattyú típus alkal­mazása esetén kétféle szivattyú emelőmagasságot adtunk meg. A számítás eredményeit mutatja a 3/7. melléklet. A számitógép először kinyomtatja az egyes szakaszokon alkal­mazható átmérőket (3/7. a. melléklet), a szakaszok legnagyobb vizszálli- tása esetén kialakuló vizsebességet (v) és a különböző vízszállítások esetén keletkező fajlagos nyomásveszteséget (E) és a nyomásvesztésé - get (H) akkor, ha a szakasz teljes hosszán az adott átmérőjű csövet al­kalmazzuk. Csak az első 9 szakasz esetén nyomtatott eredményeket mutatjuk be, a számitógép természetesen minden szakasz esetén ki­nyomtatja a 3/7. a. mellékleten látható adatokat. Ezek még nem a szá­mítás végeredményei, csak tájékoztatásul szolgálnak a tervező számára. .A számítás végeredményét a 3 / 7. b. mellékleten látható formában nyomtatja a számitógép. Először megadja a szivattyú nyomásszint - (szivattyutipus) sorszámát és ezután kinyomtatja az egyes szakaszok optimális átmérőit az adott szivattyú nyomásszint (szivattyutipus) ese­tén. Azokat a szakaszokat, amelyeken a legnagyobb átmérőjű cső al­kalmazása a leggazdaságosabb, vagy a szakasznak azt a részét, ame­lyen a legnagyobb átmérőjű cső alkalmazása a gazdaságos (a példában a 16-22. szakasz) a számitógép külön sorolja fel az optimális átmé­rőkkel. Ha valamelyik mértékadó ponton nyomás marad, annak a szakasz­nak a számát, amelynek a végén az illető pont van és a maradék nyomás nagyságát megadja a gép (13., 40. és 41. szakasz). A legnagyobb át­mérővel készülő részek felsorolása a maradék nyomások után történik. Az optimális átmérők felsorolása után a számitógép csőkimuta­tást készít, megadja az összes csőhosszat és a csőhálózat optimális építési költségét az adott szivattyutipus esetén. Ha több szivattyutipus esetén keressük az optimális átmérőket, akkor a többi eredmények nyomtatása következik a 3/7. b. mellékleten bemutatotthoz hasonló módon. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom