Ijjas István: Mezőgazdasági vízgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Program az elágazó csőhálózatok méretezésére lineáris programozással
3.3 Adatok előkészítése a gépi számításhoz A szükséges adatok két részre oszlanak:- alapadatokra (amelyek egy tervezés során rendszerint minden változatban azonosak),- a vizsgált csőhálózati (vonalvezetési) változatok adataira. Az alapadatokat a 3/1.mellékleten, a változatok adatait a 3/2.mellékleten bemutatott nyomtatványon kell megadni. A tervezőnek a vastagon bekeretezett részeket kell kitöltenie. Alapadatok (3/1. melléklet) A csővezetékekben megengedett legnagyobb sebesség, vmax[m/s] A csővezetékekben megengedett legkisebb sebesség, vmin [m/s] A csővezetékek átmérőjét úgy kell kiválasztani, hogy a lehetséges legnagyobb vizszállitásuk esetén se haladja meg a csőben áramló viz sebessége az adott felső sebességhatárt (vmax) és a lehetséges legnagyobb vizszállitás esetén ne legyen kisebb, mint az alsó sebességhatár (vmin). A felső sebességhatár rögzítésének dinamikai, csőállékonysági okai vannak. Az alsó sebességhatárt a lerakódások megelőzése érdekében célszerű betartani. Azbesztcement csövek tervezésekor a következő sebességhatárokat kell figyelembe venni: v = 2. 5 - 3.0 m/sec max v . = 0, 5 m/sec min Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán adódik optimálisnak olyan átmérőjű cső, amelyben 2.5 m/sec-nál nagyobb vizsebes- ség keletkezik. Átmérő fajták száma Annyi csőátmérőt kell megadni, ahány az építés során alkalmazható és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető. A különböző átmérőjű csövek különböző anyagúak lehetnek, minden átmérő esetén más csőérdesség és fajlagos építési költség vehető figyelembe. 16
