Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)

5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

5.6.2 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés alapelvei

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a nemzetközi gyakorlatban meghonosodott eljárások, kiemelten pedig az Európai Unió tagországai által kidolgozott irányelv-tervezet megközelítési módját követi, amennyiben nagy hangsúlyt helyez

• a természetes vízrendszerek környezetvédelmére és megőrzésére, a vízgyűjtők ökológiai egységként való kezelésére, a természetvédelemre, a fenntartható fejlődés elvének érvényesülésére;

• az integrált tervezésre, ezen belül a vízgazdálkodási és a területfejlesztési-területrendezési tervezés kapcsolatának erősítése;

• a nyilvánosság szerepének növelésére;

• a fenntartható gazdálkodásra, mind a meglévő rendszerek, mind a jövőbeni fejlesztések esetében;

• a vízminőségi célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek, monitoring megtervezésére, ütemezésére.

Magyarország sajátos vízföldrajzi viszonyai, így különösképp az árvízi veszélyeztetettség mértéke és a felszíni vizek terén fennálló nemzetközi függőség miatt indokolt a tervezés során figyelembe venni

• az árvízi biztonság, a belvízkárok elleni védelem szempontjait;

• a vízgyűjtő országhatáron túlterjedő részén történő beavatkozások hatásait.

A javaslatokat meg kell ismertetni az érdekeltekkel, s fórumot kell teremteni a vélemények kifejtésére, a javaslatok megvitatására.

Az érdekeltek véleményének figyelembevételével véglegesíteni kell a terv dokumentációját.

A terv célkitűzései teljesülését, a vízgyűjtő helyzetét rendszeresen figyelemmel kell kísérni, a tervet szükség szerinti felül kell vizsgálni.

5.6.3 A tervezés folyamata

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata a következő lépésekre tagolható:

(1.) A tervezési munka előkészítése

(2.) A vízgyűjtő-gazdálkodási konzultációs terv összeállítása, belső konzultációk

(3.) Belső konzultációk lezárása, konzultációs terv véglegesítése

(4.) Külső konzultációk, társadalmi egyeztetés lefolytatása

(5.) A konzultáció eredményeinek kiértékelése

(6.) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv véglegesítése

(7.) A terv jóváhagyása

(8.) Rendszeres felülvizsgálat

5.6.4 A konzultációs terv összeállítása, belső konzultációk

A vízgyűjtő-gazdálkodási konzultációs terv egy ideiglenes dokumentum, melynek az a célja, hogy megalapozza, meggyorsítsa és sikeressé tegye a belső és a külső konzultációk lefolytatását. A konzultációs tervből az érdekeltek megismerhetik a vizsgált vízgyűjtő vízgazdálkodási helyzetét, problémáit, konfliktusait és kiaknázatlan lehetőségeit, valamint a tervezők által feltárt megoldási, fejlesztési változatokat, s ezekre reagálva kifejthetik véleményüket.

A konzultációs terv a vízgyűjtő állapotára vonatkozó információk széles körének összegyűjtésén, feldolgozásán és kiértékelésén kell alapuljon, lehetőleg támaszkodva a rendelkezésre álló korábbi tervekre, tanulmányokra. A térségre vonatkozó, különböző forrásokból származó információkat, a korábbi tervek és tanulmányok jelenleg is érvényesnek tekinthető részeit, megállapításait előkészítő dokumentációkban célszerű összefoglalni.

A tervezés korai fázisában a munkát koordináló vízügyi szervezet hivatalosan értesíti a külső és belső konzultáció során megkeresendő szervezeteket a tervkészítés megkezdéséről, a terv céljáról és a

Phare Program HU-94.05

35