Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)

5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

5. társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

nagy árvíz után biztosan más lett volna a helyzet). Lehet, hogy a vízügyi igazgatás képviselőinek volt igazuk, azonban erőfeszítéseik ellenére sem tudták erről meggyőzni a társadalmat.

Az 2. sz. táblázat bemutatja, hogy a tervezés egyik későbbi lépcsőjében a tervezők milyen alternatívákat dolgoztak ki a vízgazdálkodási problémák megoldására a vízparti szabadidő eltöltés és az árvízvédelem fejlesztése terén és ezek közül melyiket, milyen jónak tartották a felkért külső szakértők és a társadalmi találkozók résztvevői egy 9 fokozatú skálán (1 - elfogadhatatlan, 9 - nagyon jó megoldás).

2.sz.táblázat

Táblázat a vízgazdálkodási problémák megoldására javasolt alternatívákról és sorrendjükről a külső szakértők és a társadalmi találkozók résztvevőinek értékelése alapján

Alternatív megoldás

Külső szakértők véleménye

Társadalmi találkozók résztvevőinek véleménye

Szabadidő eltöltés

Sétautak létesítése

5 (5,75)

1 (6,81)

Kiránduló helyek létesítése

3 (6,00)

2 (6,36)

Fák, bokrok, pázsit ültetése

1 (6,69)

3 (6,27)

Természetvédelmi területek

2(6,19)

4 (5,82)

Szabadtéri sportlehetőségek

6 (5,63)

4 (5,82)

Játszóterek létesítése

4 (5,88)

6 (5,64)

Árvízvédelem

Árapasztó csatornák építése

3 (6,75)

1 (6,61)

Hegyvidéki árvízi tározók építése

2 (7,00)

2 (6,52)

Szivattútelepek építése

4 (6,56)

3 (6,37)

Zónázás, árvízkár biztosítás

1 (7,37)

4 (5,83)

Szükségtározók létesítése

4 (6,56)

5 (5,74)

Árvízi riasztó rendszer

6 (6,06)

6 (4,88)

Töltésépítés

7 (5,69)

7 (4,78)

Árterületen élők áttelepítése

8 (5,50)

8 (3,84)

Árvízvédelmi falak építése

9 (4,31)

9 (3,44)

Árvíztűrő építmények

10 (2,81)

10 (3,39)

5. Társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv célja az érdekeltek közötti konszenzuson alapuló, környezeti szempontból megfelelő, illetve vízgazdálkodási szempontból reális, hosszú távú stratégiák kialakítása az adott térség vízgazdálkodásának valamennyi ágára kiterjedően, beleértve a vízkészletek hasznosítását, a vízkárok elhárítását, a vízzel kapcsolatos ökológiai és tájképi értékek védelmét is.

A tervezési folyamatban nagy hangsúlyt kap az érdekeltek tájékoztatása, véleményük megismerése és a konszenzusos megoldások keresése. így a tervezés első fázisában a térség vízgazdálkodási adottságait és lehetőségeit bemutató részletes, de közérthető konzultációs terv készül, amely alapul szolgál a második, ún. konzultációs fázis során a térség lakosságával, gazdasági szereplőivel, önkormányzataival, társadalmi szervezeteivel, az illetékes környezetvédelmi, területfejlesztési, természetvédelmi és más hatóságaival történő társadalmi és szakmai egyeztetéshez. Ezt követően kerül sor a terv véglegesítésére, rögzítve az egyeztetés eredményeképp elfogadott vízgazdálkodási célkitűzéseket, tevékenységeket, ezek elvégzésének lehetséges, ill. várható felelőseit, költségviselőit és határidőit. A tervek rendszeres időközönként, ill. szükség szerint felülvizsgálatra és hasonlóan nyilvános módon a megváltozott feltételeknek megfelelően módosításra kerülnek.

Phare Program HU-94.05

31