Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
1. Öntöző szárnyvezetékek tervezésének és hidraulikai vizsgálatának módszere
1. ÖNTÖZŐ SZÁRNYVEZETÉKEK TERVEZÉSÉNEK ÉS HIDRAULIKAI VIZSGÁLATÁNAK ELMÉLETE A 2., 3. és 4. fejezetben R-32, EMG-666 és PTK-1096 számítógépre irt programokat mutatunk be öntöző szárnyvezetékek tervezéséhez és hidraulikai vizsgálatához. így az olvasó megismerheti, hogyan oldható meg ugyanaz a feladat közepes-nagy számítógépen, asztali, billentyűzettel programozható számítógépen és programozható zsebszámológépen. A feladat megoldási módszere mindhárom esetben hasonló, ezért foglaljuk össze ebben a külön fejezetben. A bemutatott programok legnagyobb részét az EMG-666, illetve a PTK-1096 számítógépen célszerű megoldnai. Az R-32 számitógép alkalmazásának akkor van értelme, ha a szárnyvezeték méretezés valamilyen nagyobb számítógéppel segített tervezési feladat részeként jelentkezik. 1.1 FONTOSABB ALAPFOGALMAK Szórófej Az esőztető öntözőberendezés utolsó rendű eleme, amely a vizet közvetlenül a növényekhez juttatja. Csepegtető öntözés esetén ez megfelel az öntözőfejnek. Számyvezeték Az öntöző csőhálózat legutolsó eleme. Feladata a területre kiadagolni az öntözővizet a rajta elhelyezett szóró- vagy öntözőfejeken keresztül. Első szórófej A szárnyvezeték vizbetáplálás felőli végétől legtávolabb levő szórófej (1.1 ábra) Utolsó szórófej A számyvezeték vizbetáplálás felőli végéhez legközelebb levő szórófej (1.1 ábra) Hidráns A szárnyvezeték üzemeltetéséhez szükséges viz kivételére szolgáló szerelvény, a szárnyvezeték és mellékvezeték találkozási pontja. 21
