Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással

5.7 MINTAFELADAT Határozzuk meg az 5.9 ábrán látható csőhálózat csővezetékeinek optimális átmérőit. A terület három részre tagolódik (1., 2. és 3. jelű rész), mind­három résznek egy-egy harmadát 6 nap alatt meg kell öntözni. Egyszer­re egy területrészen belül csak egy harmad öntözhető (az A, vagy a B, vagy a C jelű harmad). így abban az esetben, amikor a 3-as jelű területrész 3/C harma­dát öntözik, akkor az egyes fővezeték szakaszok más vizmennyiséget szállítanak, mint a többi üzemállapotokban. A mintapélda adatait mutatja az 5.2 melléklet. A szivattyútelep vízszállítása más akkor, ha a 3-as területrész­nek a 3/A vagy a 3/B és más ha a 3/C jelű harmadán öntöznek (313,2 illetve 352,8 1/s). Ennek következtében minden szivattyutipus alkalma­zása esetén kétféle szivattyú emelőmagasságot adtunk meg. A számítás eredményeit mutatja az 5.3 melléklet. A számitógép először kinyomtatja az egyes szakaszokon alkalmaz­ható átmérőket, a szakaszok legnagyobb vízszállítása esetén kialakuló vizsebességet (v) és a különböző vízszállítások esetén keletkező fajlagos nyomásveszteséget (E) és a nyomásveszteséget (H) akkor, ha a szakasz teljes hosszán az adott átmérőjű csövet alkalmazzuk. Ezek még nem a számítás végeredményei, csak tájékoztatásul szolgálnak a tervező szá­mára. A szakaszok adatai után a csőhálózat maximális árának nyomtatá­sa következik, majd megkezdődik a csőhálózat optimalizálása lineáris programozással. A csőhálózat építési költsége a lineáris programozás során lépésről-lépésre csökken: a számitógép lépésenként kinyomtatja az építési költséget és az iteráció sorszámát. A számítás végeredményét ezután nyomtatja a számitógép. Először megadja a szivattyú nyomásszint (szivattyutipus) sorszámát és ezután ki­nyomtatja az egyes szakaszok optimális átmérőit az adott szivattyú nyo­másszint (szivattyutipus) esetén, majd csőkimutatást készít. Ha valamelyik mértékadó ponton nyomás marad, annak a szakasz­nak a számát, amelynek a végén az illető pont van és a maradék nyo­más nagyságát megadja a gép (13., 40. és 41. szakasz, az 1. vizsgált szivattyutipus esetén). A mintapélda adatlapján öt szivattyutipusra vonatkozó optimalizá­lást irtunk elő, helytakarékosság miatt ebből csak az első kettő eredmé­nyeit közöljük az 5.3 mellékletben. Az optimális átmérők felsorolása után a számitógép csőkimutatást készít, megadja az összes csőhosszat és a csőhálózat optimális építési költségét az adott szivattyutipus esetén. Ha több szivattyutipus esetén keressük az optimális átmérőket, ak­kor a többi eredmények nyomtatása következik az előzőekhez hasonló mó­don. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom