Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.2 Szántó Miklós–Szentandrási Gyula: A vízlépcső építési munkáinak szervezése
2.2 A VÍZLÉPCSŐ ÉPÍTÉSI MUNKAINAK SZERVEZÉSE Szántó Miklós és Szentandrási Gyula1 Minden jelentősebb létesítmény megvalósításának alapja a jól átgondolt, reális lehetőségekkel számoló ,,generálorganizációs terv”. Ennek a tervnek figyelembe kell venni minden lényeges összefüggést és alapul kell szolgálni a tervezés megszervezéséhez és ütemezéséhez, a szerződések megkötéséhez, a munka koordinálásához és a kivitelező vállalatok megfelelő felkészüléséhez. A Kiskörei-vízlépcső beruházásának nagyságát az alábbi munkameny- nyiségek jellemzik: a vízlépcső munkagödrének kiemelése a tiszai átvágás, áttöltések, hullámtér úszókotrós földmunka betonmunka vasbetonmunka kőmunka ékelt kőburkolat acél- és gépszerkezeti munka vízgépészeti munka Ezekhez a munkákhoz 240 000 m3 osztályozott kavics, egy 48 000 Mp cement egy 7 300 Mp betonacél egy 250 000 m3 vízépítési terméskő, egy i 355 000 m3 г töltések stb. 1 947 000 m3 1 920 000 m3 35 000 m3 120 000 m3 231 000 m3 20 200 m3 2 860 Mp 1 300 Mp évben max. 60 000 m3 évben max. 14 000 Mp évben max. 2 600 Mp évben max. 90 000 Mp biztosításáról, szállításáról és tárolásáról kellett gondoskodni. A generálorganizációs terv, kidolgozása során : — első lépésben (1968) az előkészítő és jelvonulási munkákat, — második lépésben (1969. V.) a vízlépcső, a meder és hullámtéri művek munkáját foglalja össze (1. ábra). 1 Szántó Miklós oki. mérnök, Országos Vízügyi Beruházó Vállalat műszaki igazgatóhelyettese Szentandrási Gyula oki. mérnök, Vízügyi Tervező Vállalat műszaki tanácsadója 6 81
