Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája

A fenti geológiai adottságú területen elvégzett talajmechanikai és geohidrológiai előmunkálatok közül a mintegy 50 000 m2-es munkagödör víztelenítésével, az új, illetve megerősítés útján előálló mintegy 100 km hosszúságú tározótöltés stabilitási vizsgálatával és szivárgási problémáival kapcsolatos előmunkálatok, megalapozó vizsgálatok a jelentékenyebbek. b) Természetbeni vizsgálatok A különösen jelentős művek biztonságát érintő, új műszaki megoldá­sok kipróbálására természetbeni vizsgálatok útján került sor. A résfallal történő vízzárás, a résfal szerkezeti részként történő fel- használása, az új építési technológia megismerése, valamint begyakorlása és vizsgálata érdekében folytak helyszíni technológiai és építési kísérletek. A kísérleti munka során nyert tapasztalatok szolgáltak alapul a nagy tö­megű résfalépítési munka megtervezéséhez és kivitelezéséhez, valamint a megépített résfalak ellenőrzéséhez. A tározótöltések mentén átszivárgó vizekkel és a védelmi munkákkal kapcsolatos műszaki megoldás tervezői elképzelésének megalapozottságát igazolták a Tisza aranyosi szakaszán elvégzett természetbeni kísérletek. Ennek során az egyik oldalon meglevő árvízvédelmi töltéssel, a másik ol­dalon 2,5 km hosszúságú újonnan épült tározótöltéssel és megcsapolórend­szerrel határolt mesterséges tározó megfelelő feltöltésével készültek vizs­gálatok a tervezett létesítményrendszer várható viselkedésére. Ennek ered­ményeként a töltésekkel párhuzamos elhelyezésű nyílt csatornás, kavics- kutakkal kombinált megcsapoló csatornarendszer a tervezői elgondolást teljes egészében megerősítette és így a korábbi zárt rendszerű megoldással szemben nagyon gazdaságos műszaki megoldás alkalmazásának megnyug­tató előfeltételeit teremtette meg. A töltések hullámverés és erózió elleni védelmére előirányzott bioló­giai védőelemek telepítéstechnikai, termelési és védőképességi vizsgálata Pécs mellett a merenyei tározó gátján készült. A kísérletek kedvező ered­ményeként került alkalmazásra a kiskörei tározó és öntöző főcsatornák hullámverés elleni védelmére a nádtelepítésü padka. a) Modellkísérletek Szilárdsági kismintavizsgálatok készültek a duzzasztómű szegmens el­zárószerkezetének megtámasztását biztosító csap és a vasbeton pillér köl­csönhatásának meghatározására. A csap 860 Mp-os üzemi és 985 Mp-os rendkívüli terhelés felvételére és annak a pillérre való átadására alkalmas. Az elméletileg nehezen követhető térbeli feszültségállapotban levő bebeto­nozott megtámasztó szerkezet méretezése mechanikailag hasonló kismin­tán végzett nyúlásmérések és feszültségoptikai vizsgálatok segítségével tör­tént. A vizsgálatok alapján megnyugtató képet lehetett kapni a billenő­táblás szegmens elzáró szerkezet csaptámasza által átadott koncentrált erőnek a pillérre gyakorolt hatásáról és a megtámasztó szerkezet egyes ele­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom