Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája

mű felett levő 2 X 12,5 Mp-os bakdaru mozgatja. Az egyszerűség, az üzem- biztonság és a költségek egyértelműen az alkalmazott megoldás előnyét mutatták. A mederátvágás lényeges része a rézsűbiztosítás. Az előállított rézsű­felületek egy része természetes állapotú, más része tömörített talajú. Kő­szórás készült a 83,00 m szintű padkáig, a padkán 20 cm vastag ágyazaton 80 cm vastagságú kőrakat, a padka feletti részen többségében a vízlépcső környezetében előregyártott betonlap, egyebütt pedig gerendarácsok kö­zötti zúzottkő-burkolat, egyes átmeneti szakaszokon rendezett kőrakat és ékelt kőburkolat épült (7. ábra). A mederáttöltés során — a mederátvágás nagyobb részének elkészül­tével egyidőben — a Tisza régi medrét zárták el. A mederáttöltést az alvízi oldalon elhelyezkedő kőgátra alapozva hajtották végre és anyaga jórészt a mederátvágás anyagából került ki. Az elzárt meder felvízi része téli ki­kötő céljait fogja szolgálni. b) Tározó A Kisköre és Tiszalök közötti 120 km-es duzzasztott folyószakasz (böge) alsó 40 km hosszú Kisköre—Tiszabábolna közötti része két helyen kiszéle­sedő hullámtér (Abádszalók és Poroszló térségében), amelyet a meglevő árvédelmi töltések között a duzzasztott víz el önt és tározóvá alakul fi. 1.2—1 ábrát). A tározótér hasznos térfogata a 88,00 és 90,50 m. Orsz. (távlatilag 91,20 m. Orsz.) szintek között kereken 300 millió m3 (távlatilag kereken 400 millió m3). A keletkező mintegy 127 km2-es felületű tó legnagyobb széles­sége 6 km, átlagos vízmélysége, telt tározó esetén 2,5 (távlatilag 3,2) m. A tározó mentén a töltések erősítését — a tározás és a nagyobb árvíz- védelmi biztonság követelményeit egyaránt kielégítő módon — kellett elő­irányozni. A töltések a számított 1%-os árvízszint felett 1,5 m-es, vagy a távlati tározási szint felett 2,0 m-es magassággal és 6,0 m-es korona- szélességgel készültek (8. ábra). A huzamosabb ideig tartó magasabb tá­rozási vízszint hatásának ellensúlyozását megnövelt töltésszelvény, a hul­lámverés elleni védelmet telepített nádpadka és a keletkező szivárgó vizek összegyűjtését és elvezetését megcsapoló csatornarendszer biztosítja. Ugyanez a megcsapoló csatornarendszer a védett területek nagyobb belvízvédelmi kiépítettségét is biztosítja. A megcsapoló csatorna azon sza­kaszait, ahol az a felső vízzáró fedőréteget nem vágja át, a fenékről kiin­duló és az első vízvezető rétegbe nyúló megcsapoló kavicskutak egészítik ki. A bögében folyamszabályozás, partbiztosítások, valamint két helyen ha­józási érdekből átvágás biztosít jobb mederviszonyokat. A tározó üzemét, valamint a fenntartási és karbantartási munkáit a vízlépcső melletti üzemi központból irányítják. c) Az öntöző főcsatornák A vízelosztó hálózat legfontosabb létesítményei a nagykunsági és jász­sági öntöző főcsatorna, amelyek a nagykunsági és jászsági öntözőrendszer tápvizét szállítják fi. 1.1—9. ábra). 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom