Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége

püléshálózat fejlődése, a népesség koncentrációja sürgeti. Az itt elhelyez­kedő települések és üdülőterületek fejlődésével összehangolt vízgazdálko­dási feltételek megteremtését a térség regionális rendezési terve irányozza elő. A koncepció kiterjed a vízellátásra és csatornázásra, a tározó tó víz­minőségvédelmére, a természetes és mesterséges fürdési lehetőségek meg­teremtésére, a partrendezési munkákra. A vízlépcső hatásterületén a vízellátás fejlesztése 23 községet érint. Ezek közül 12 községben már megépült a vízmű és mintegy 50 ezer fő ré­szére 6000 m:J/nap vízmennyiséget termel. Távlatilag három körzeti vízmű kiépítését irányozzák elő a tervek a tározó kedvező hatásaként kibontakozó üdülőtelepek, ipartelepek és mezőgazdasági feldolgozó üzemek vízigényé­nek kielégítésére. A megnövekedett és koncentráltan jelentkező vízigények következté­ben a helyi felszín alatti készletek mellett jelentős szerepe lesz a tározott felszíni készleteknek is, amire Debrecen vízellátásának megoldása szolgál­tat példát a Keleti-főcsatornából kivett víz hasznosításával. Az ipar fejlődésével összhangban az Alföld térségében az elmúlt évti­zedekben az ipari vízellátás is fejlődésnek indult. Az ipari üzemek orszá­gosan évi 2,3 milliárd m:i-es vízigényének 1/3-a a Tisza völgyében jelentke­zik. Az ipari termelés évi 5—6%-os növekedési ütemével számolva az ipar vízigénye 1985-ig a jelenleginek mintegy háromszorosára emelkedik. Az alföldi ipar fejlesztése, az új ipari üzemek telepítése (pl. Leninváros) szem­pontjából is új helyzetet, kedvező lehetőségeket teremt a Kiskörei-vízlépcső és a tiszai vízlépcső rendszer kiépítése. Az esés nélküli térszín és a szétszórt településhálózat mellett a ritka vízhálózattal, az alkalmas befogadók hiányával is összefügg, hogy a szenny­vízcsatornázás terén erősen elmaradt az Alföld. A fejlesztés során a víz­ellátás és csatornázás között kialakult aránytalanság megszüntetésére tö­rekszünk. 1985-re a szennyvízcsatornázást a térség lakóinak 40—50%-a által lakott területre terjesztjük ki. f) Vízminőségvédelem A vízhasználatok növekedése és ugyanakkor a szennyvízelvezetés és tisztítás elmaradottsága miatt a Tisza-völgy térségében a vizek minőségé­nek védelme a vízgazdálkodás központi jelentőségű feladata. Ma még a Tisza vízminőségi szempontból első osztályúnak tekinthető, de mellék­folyóinak egy része, így például a Sajó és a Bodrog, már erősen szennye­zett. A Kiskörei-vízlépcső és tározója, majd távlatilag a Tisza teljes csa­tornázásával összefüggő együttműködő tározórendszer kialakulása módo­sítja a természetes öntisztuló képességet s ezen keresztül a vízminőséget. Ez a körülmény különösen kiemeli a vízminőséggazdálkodás fontosságát. A többcélú hasznosítás feltételeinek megteremtése a környezet foko­zott védelmét is megköveteli, miben kiemelkedő szerep jut a vízgazdálko­dásnak. A vízgazdálkodás és a környezetvédelem közötti kapcsolat a víz­minőség-védelemtől a víztározók esztétikus táj alakító szerepén keresztül a vízparti üdülésig számos formában jelentkezik. A vízminőségvédelmet szolgáló jogszabályok és a közgazdasági szabályozó eszközök hatásaként a 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom