Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
3. rész. A Kiskörei-vízlépcső építéséhez kapcsolódó alapvető vízrendezési és vízhasznosítási munkák - 3.2 Budavári Kurt: A kapcsolódó mezőgazdasági vízhasznosítási munkák
3.2 A KAPCSOLÓDÓ MEZÖGAZDASÄGI VÍZHASZNOSÍTÁSI MUNKÁK Budavári Kurt1 1. Az általános koncepció kialakítása A Kiskörei-vízlépcső förendeltetése — az I. ütem beruházási programja, szerint — öntözővíz biztosítása a Tisza-völgy középső szakasza részére. A vízlépcső tározójában — a csongrádi vízlépcső üzembe helyezéséig — 300 millió m3 vizet lehet az öntözések céljára tározni, a csongrádi vízlépcső üzembe helyezése után pedig 400 millió m3-t. E vízmennyiségekből a meglevő vízhasználatok vízigényének kielégítésére — a külföldi növekvő vízelvételezések miatt — 1985-ig mintegy 100 millió m3-t kell számításba venni (fokozatosan növekvő mértékben). A vízhasznosítási kapcsolódó öntözési beruházások összeállításánál és ütemezésénél ezért a 300 millió m3-es vízkészletből lehetett kiindulni. A vízlépcső révén előálló vízkészlet optimális hasznosítása érdekében a vízlépcső és öntözőrendszerei I. építési ütemének beruházási programtanulmányában az egész térségre kiterjedő általános mezőgazdasági hasznosítási terv készült. Ez a terv a térség talajtani és domborzati adottságainak figyelembevételével vázolja fel az öntözésbe vonható területeket, ezek helyét, nagyságát, a kialakítandó öntözőfőcsatornák közelítő nyomvonalát, az öntözendő növénykultúrákat, az alkalmazandó öntözési módokat, a fejlesztés megalapozásához szükséges mezőgazdasági-fejlesztési feladatok előrelátható volumenét stb. Az így elkészült és elfogadott általános fejlesztési koncepció szerint a Kiskörei-vízlépcső teljes hatásterületén kereken 300 000 ha öntözésfejlesztést és 12 000 ha halastófejlesztést indokolt előirányozni (a halastavakat úgy kell kialakítani, hogy a vízellátás szempontjából kritikus időszakban — július elejétől augusztus közepéig — a veszteségek pótlásához szükséges vizet maguk tározzák). A 300 000 ha öntözésfejlesztésből — a vízlépcső öntözőrendszerei (jászsági, nagykunsági és böge menti öntözőrendszerek) területén .... 240 000 ha-t — a vízlépcső „közvetett” hatásterületén (a tiszalöki öntözőrendszerben, a Tisza Tiszalök—Vásárosna- mény közötti szakasza mentén, továbbá a Sajó, a Hernád, a Bodrog, a Szamos, a Kraszna és a Körös folyók mentén...................................................................... 60 000 ha-t 1 Budavári Kurt oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal Vízhasznosítási önálló osztály- vezetője 219