Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.7 Dénes Sándor–Ziegler Károly: A vízerőmű technológiai berendezései
hármas-négyes blokkelosztók, továbbá az általános jellegű fogyasztók ellátására szánt, és a 0,4 kV-os energiaellátás biztonságát is szolgáló közös főelosztó biztosítja. A 0,4 kV-os kapcsoló berendezések VERTESZ gyártmányú, 0,4 TF típusú, fiókos rendszerű, tokozott cellákból állnak. Az erőmű alvízi oldalán elhelyezett kapcsoló berendezések egymás között megfelelő teljesítmény átvitelére alkalmas összeköttetéssel bírnak, melynek eredményeként az üzemhelyzetekben is nagy biztonsággal lehet kielégíteni a fontos fogyasztók energiaellátását. A fogyasztók közül különben a legjelentősebbeknek a betáplálása közvetlenül a most említett 0,4 kV-os elosztókról, míg a kisebb teljesítményű motoroké gépcsoportonként összevont, és e kapcsoló berendezésből táplált, úgynevezett gépelosztókból történik. A fentiek szerint közvetlenül a 0,4 kV-os főelosztókból látják el a generátorok gerjesztő gépeit hajtó váltakozó áramú motorokat, továbbá az erőmű víztelenítésének céljára szolgáló legfontosabb szivattyúk motorjait is. Az erőmű villamos berendezéseinek ismertetése során még meg kell említeni azt, hogy a mai gyakorlat szerint szokatlan 2,5 kV-os feszültség- szintek alkalmazására a berendezések szállításában alapvetően érdekelt francia cégnek az állásfoglalása miatt került sor. A Neyrpic—Alsthom cég ugyanis az országunkban kiterjedten alkalmazott 3 kV-os feszültségű generátorok gyártására csak tetemes felár mellett vállalkozott volna. Részben az így jelentkező költségek, részben a viszonylag kis generátorátmérő és fordulatszám miatti megfontolások (sinus alakú gépfeszültség ily körülmények közötti biztosíthatóságával kapcsolatos aggályok) eredményezték az illetékesek részéről a 2,5 kV gépfeszültség melletti állásfoglalást. 3. Irányítástechnikai berendezések Az erőmű gépészeti és villamos berendezéseinek leírása nem lenne teljes anélkül, hogy az itt megvalósított irányítástechnikai elképzelés elvi alapjait, és gyakorlati megoldásának főbb vonásait ne említenénk. A vízerőmű ugyanis e vonatkozásban országunkban egyedülálló, igen korszerű megoldást képvisel. Az itt megvalósuló irányítástechnikai berendezések lehetőséget nyújtanak nemcsak a gépegységek automatikus üzemirányítására, hanem — bár mindenesetre csak a próbaüzem után, de remélhetőleg még nem a távoli jövőben — az egész erőműnek távirányítására is. A vízerőművek automatizálásának és távműködtetésének a legutóbbi húsz év során kialakult és mindinkább általánossá váló gyakorlata épp úgy, mint az országos munkaerőhelyzet egyaránt a Kiskörei-vízlépcsőnek ilyen korszerű kialakítását tette indokolttá. Az újabban rendelkezésünkre álló adatok szerint Európában jelenleg közel 500 10 MV feletti teljesítőképességű ilyen vízerőmű működik, és az automatizált irányítású és távvezérelt vízerőmű villamos teljesítménye meghaladja a 40 000 MV-ot. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a korszerű üzemirányítás — a centralizáció, az ésszerűség és az optimalizáció céljából — máris kiterjedten, és a fejlődés irányát figyelembe véve a jövőben még nagyobb mértékben — ha ugyan nem kizárólagosan — használni fogja a 12 177
