Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
hatásaként a XVIII. században, amikor az Alföld újratelepítése megindult, a gazadsági élet felemelkedését egyre gyakrabban szakította meg az aszályokat kísérő éhínség és állathullás, vagy az árvizeket követő gabonahiány. A kedvezőtlenné vált ártéri viszonyok a kibontakozásnak indult gazdasági újjászervezés két útjának, az új nagybirtokosok által meghonosított majorsági gazdálkodásnak és az egykori parasztvárosok tanyás kirajzásával létrejött paraszti gazdaságoknak fejlődését, a piaci árutermelés kialakulását, a termékek értékesítését nehezítették, hovatovább a fejlődés elviselhetetlen korlátainak bizonyultak. A reformkor idejére általánossá vált a felismerés: a gazdálkodás kezdetlegesebb fokán a lakosságnak egykor menedéket és élelmet nyújtó vízi világ a Tisza-völgy — sőt az egész ország — gazdasági felemelkedésének tűrhetetlen fékjévé vált. A helyzet tarthatatlanságának tudatositásában Széchenyi Istvánnak döntő szerepe volt. Neki köszönhető a kiút megmutatása is. A Tisza-völgy szabályozásának hatalmas műve a XIX. század derekán indult meg. E munka eredményeként az ország nagyobb területet hódított el a vizek birodalmából, mint Hollandia egész ármentesített területe, vagy mint amennyit a Pó-síkság ármentesítése adott a mezőgazdaság számára. Az akkor megindított és az elmúlt egy- és negyedszázad alatt mind jobban kiteljesedő hatalmas munka, a Tisza-völgy folyószabályozása, ármentesítése, belvízrendezése, majd a vízgazdálkodási viszonyok és a társadalmi-gazdasági fejlődés dinamikus egyensúlyára törekvő komplex víz- gazdálkodás a mostoha természeti viszonyokat mindinkább átformálta. Létrehozta a kedvező feltételeket ahhoz, hogy e terület, amely hajdan csak néhány százezer ember számára adott megélhetést, elindulhatott a gazdasági felemelkedés útján. Korábbi elmaradottságát fokozatosan maga mögött hagyva, országunk lendületesen, sokoldalúan fejlődő térsége lett, amely népgazdaságunkban kimagasló fontosságú szerepet tölt be. Itt él hazánk 10 milliónyi lakosának 40%-a és ide összpontosul az ország nemzeti vagyonának 42%-a. A Tisza-völgy gazdasági életében kiemelkedő szerepe van a dinamikusan fejlődő nagyüzemi mezőgazdaságnak. Itt fekszik az ország művelt területének egyharmada, és az ország mezőgazdasági termelésének több mint 50%-a származik e vidékről. E terület a Kárpát-medencében a mező- gazdasági termelés szempontjából az egyik legkedvezőbb adottságú vidék. Országosan itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (30" o). A mezőgazdaság növekvő vízigénye is a korszerű mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggését tükrözi. A Tisza-medencében jelentkező 1970. évi összes vízigény 80%-a a mezőgazdasági vízhasznosítással van összefüggésben. A Tisza-völgyi öntözéses gazdálkodás további fejlődésének a Kiskörei-vízlépcső megépítése az előfeltétele. De a Tisza-vidék egészének gazdasági élete, termelőerőinek, településeinek fejlődése szempontjából is létfontosságú a vízkészletek növelése. Ennek jelentőségére élénken rávilágít a következő körülmény: az ország vízszükségletének zöme, csaknem háromnegyed része a Tisza-völgyében jelentkezik, viszont e térség mérték14
