Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 7. A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig
tatásáról jó képet kapunk, ha a meder helyét a régi és új térképen a legközelebbi községekhez viszonyítjuk. így pl. igen feltűnő a változás a Tisza Csécs és Cseke közötti szakaszán, de ugyanígy lejjebb, a cseke- tivadari, vagy tivadar—panyolai szakaszon. Szembeötlő a Cseke és Tivadar közötti folyószakasz határozott délre tolódása, ami a mai térképen látható holt Tiszameder-ma- radványokból is kiolvasható. (L. XII. térképpárt.) A szabályozás megkezdése óta a folyómeder alakulásában és a vízlevonulási viszonyok jellemzőiben végbement változásokat a vízrajzi szolgálat rendszeres és folyamatos adatgyűjtése alapján pontosan ismerjük. 7.1.3 A Túr szabályozása2'19^™ A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vizszabályozási munkák szülöttje, mégpedig legfiatalabb szülöttje, hiszen születési éve 1927. A szabályozás előtt a Túr „patak" kanyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és Szamos közére az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a Tisza és Szamos kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vizek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak lefolyni. Bár a különböző korokban készült térképeken a szabályozatlan Túr-patak medervonulata eltérő egymástól, bizonyos, hogy a patak Kömörő község táján szétágazott és egyik ága a rövidebb utat választva, Nagyar község felett a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza—Számos-torok felé vette útját és az ottani mocsárvilágban tűnt el. Az 1860-ban nyomtatott Weiss-féle és az 1898. évi Faragó—Vályi-féle vízrajzi térképek is azt mutatják, hogy a Túr Panyola község közelében két ágra szakadt és részben a Tiszába, részben Olcsvaapátinál az egykori Szamosba torkollott.252’ 261 Hasonló volt a helyzet a Túr felső szakaszán is az 1927-ben megkezdett szabályozásig. A mai térképeinken feltüntetett állapot szerint az országhatáron belépő Túr két ágra szakadt: a déli ág Nagyhódos és Kishódos érintésével igyekezett Sonkád felé, míg az északi ág Kispalád és Botpalád községektől délre, ugyancsak Sonkád felé tartott. A két Túrág még Sonkád előtt egyesült, majd Sonkád és Kölese érintésével nyugat felé folyt a fent említett Kömörő környéki elágazásig. Az 1780-as években a Túr-vidék egyetlen hatalmas mocsári erdő volt, aminek egyhangúságát csak az 1—2 km2 nagyságú tisztásokon keletkezett települések törték meg. Ha elgondoljuk, hogy az első katonai tér- képezőknek ebben a mocsári erdőben kellett térképet rajzolniuk, akkor csodálkoznunk kell, hogy még ennyire is pontos munkát tudtak végezni, s megértjük, hogy a vízfolyások szövevényében nem ismerték fel a tényleges vízrendszert s ezért nem szerepel térképükön a Túrnak az az ága, amelyik Nagyhódos és Kishódos érintésével Sonkád felé tart. A Túr-szabályozás 1927-ben kezdődött, és 11.60. ábra. A túristvándi vízimalom 296