Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 7. A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig

tatásáról jó képet kapunk, ha a meder he­lyét a régi és új térképen a legközelebbi községekhez viszonyítjuk. így pl. igen feltű­nő a változás a Tisza Csécs és Cseke közötti szakaszán, de ugyanígy lejjebb, a cseke- tivadari, vagy tivadar—panyolai szakaszon. Szembeötlő a Cseke és Tivadar közötti fo­lyószakasz határozott délre tolódása, ami a mai térképen látható holt Tiszameder-ma- radványokból is kiolvasható. (L. XII. tér­képpárt.) A szabályozás megkezdése óta a folyó­meder alakulásában és a vízlevonulási vi­szonyok jellemzőiben végbement változáso­kat a vízrajzi szolgálat rendszeres és folya­matos adatgyűjtése alapján pontosan ismer­jük. 7.1.3 A Túr szabályozása2'19^™ A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vizszabályozási munkák szülöttje, mégpedig legfiatalabb szülöttje, hiszen születési éve 1927. A szabályozás előtt a Túr „patak" ka­nyargó, sekély medrű, a helyét változtató, több ágra szakadozó vízfolyás volt. A Tisza és Szamos közére az országhatáron túlról érkező jelentős víztömegeken kívül a Túr vezette le a Tisza és Szamos kiömlő árvizeit is. Ilyen körülmények között a szétterült vi­zek csak hetek, sőt hónapok alatt tudtak le­folyni. Bár a különböző korokban készült térképeken a szabályozatlan Túr-patak me­dervonulata eltérő egymástól, bizonyos, hogy a patak Kömörő község táján szétága­zott és egyik ága a rövidebb utat választva, Nagyar község felett a Tiszába ömlött, míg a másik ága a Tisza—Számos-torok felé vet­te útját és az ottani mocsárvilágban tűnt el. Az 1860-ban nyomtatott Weiss-féle és az 1898. évi Faragó—Vályi-féle vízrajzi térké­pek is azt mutatják, hogy a Túr Panyola község közelében két ágra szakadt és rész­ben a Tiszába, részben Olcsvaapátinál az egykori Szamosba torkollott.252’ 261 Hasonló volt a helyzet a Túr felső szakaszán is az 1927-ben megkezdett szabályozásig. A mai térképeinken feltüntetett állapot szerint az országhatáron belépő Túr két ágra szakadt: a déli ág Nagyhódos és Kishódos érintésé­vel igyekezett Sonkád felé, míg az északi ág Kispalád és Botpalád községektől délre, ugyancsak Sonkád felé tartott. A két Túr­ág még Sonkád előtt egyesült, majd Sonkád és Kölese érintésével nyugat felé folyt a fent említett Kömörő környéki elágazásig. Az 1780-as években a Túr-vidék egyetlen hatalmas mocsári erdő volt, aminek egy­hangúságát csak az 1—2 km2 nagyságú tisz­tásokon keletkezett települések törték meg. Ha elgondoljuk, hogy az első katonai tér- képezőknek ebben a mocsári erdőben kel­lett térképet rajzolniuk, akkor csodálkoz­nunk kell, hogy még ennyire is pontos mun­kát tudtak végezni, s megértjük, hogy a víz­folyások szövevényében nem ismerték fel a tényleges vízrendszert s ezért nem szerepel térképükön a Túrnak az az ága, amelyik Nagyhódos és Kishódos érintésével Sonkád felé tart. A Túr-szabályozás 1927-ben kezdődött, és 11.60. ábra. A túristvándi vízimalom 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom