Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)
A VÍZI MUNKÁLATOK ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÜK FELISMERÉSE A REFORMKORBAN (1825—1850) 3. A technikatörténet-kutatás eredményei nyomán újabban történetírásunkban is tért hódít a felismerés, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése terén milyen sokat köszönhet az ország a reformkorban megindult vízi munkálatoknak. A vízépítés-vízgazdálkodás szerepe, jelentősége az ország mai gazdasági életében alig szorul magyarázatra. Történelmi szerepére pedig igen jellemző, hogy fejlődése mennyire egybefonódik a magyar történelem alakulásával, milyen szorosan simul annak emelkedő szakaszaihoz, hullámvölgyeihez. A felvilágosodás kora, a reformkor, 1919 és az 1945 utáni időszak — a vízügyek történetének is egy-egy kiemelkedő szakasza. A XVIII. századvég vízügyi- vízépítési eredményeinek indítéka részben a kor társadalmi-gazdasági fejlődésében, törekvéseiben, részben II. József felvilágosodott intézkedéseiben keresendő. A reformkor pedig, a nemzeti öntudatraébredés kora, a társadalmi-gazdasági átalakulás szerveződésének korszaka, — egyben a vízügyek történetének kiemelkedő fejezete is: a feladatok felismerésének, a közvélemény felrázásának, nagyszabású vízi munkálatok megszervezésének és a XIX. század — több mint egy évszázad távlatából is elismerésre méltó — vízügyi programja megfogalmazásának ideje. A korábbi kezdeményezésekhez viszonyítva ebben az időben egyre szélesebb körű, nagyobb hatású vízügyi tevékenységnek lehetünk tanúi. A munka szervezését, irányítását pedig — egységes koncepció, fokozatosan kialakuló vízügyi program alapján egyre inkább a kor vezető gazdaságpolitikusa, Széchenyi István veszi kézbe. Széchenyi, aki felismerte a gazdasági alapok megváltoztatásának szükségességét a kívánt társadalmi-politikai átalakulás előkészítése érdekében, s megsejtette a termelés, a termelőerők társadalom- és történelemformáló szerepét, volt képes arra, hogy meglássa a gazdasági feladatok sorában a — mezőgazdaság, közlekedés és a lakosság életkörülményeinek megváltoztatása, életszínvonalának emelése szempontjából egyaránt döntő — vízügyi tevékenység jelentőségét, feladatait is. Széchenyi programja természetesen nem máról holnapra született, s nem egyetlen embernek köszönhető, bármilyen zseniális volt is: felismerései, gondolatvilága nemzedékek munkájának, egy egész korszak törekvéseinek összefoglalását jelentik. Ma már egyre világosabban áll előttünk az előző generációk előkészítő munkássága, s ezen belül a magyar gazdasági-műszaki irodalom úttörőinek szerepe Széchenyi programjának kialakításában. Ismeretes Vedres Istvánnal és Beszédes Józseffel való szellemi, sőt az utóbbival személyes kapcsolata is. Köztudomású, hogy állandó műszaki tanácsadója volt Vásárhelyi Pál, közvetlen mérnök-munkatársai — hogy csak a legismertebbeket említsem — Clark Adám, Sas- ku Pál és az olasz Pietro Paleocapa. Ahogy munkáiban lépten-nyomon kimutatható Vedres, Beszédes hatása, a további gondos kutatás egyéb későbbi műszaki írásaiban, elgondolásaiban is felfedezhetné Vásárhelyi és más mérnök-munkatársai gondolatainak továbbfejlesztését, s a korabeli hazai és külföldi gazdasági-műszaki irodalom állandó figyelemmel kísérését. 3.1 A XIX. század — reformkorban kialakult — vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József Mindkettő társadalmunk energikus és feltörekvő eleméből, az alföldi mezővárosok paraszt-polgárságából származott. Tudásuk, látókörük és viszonylag szabadabb munkakörük is a hivatalnok-mérnök kortársak átlagszínvonala fölé emelte őket. Nemcsak a nyugati polgári társadalom esz85
