Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 1. A vízi munkálatok kezdetei a Kárpát-medencében és szerepük Magyarország gazdasági életében a XVII. század végéig
Duna-ág és a Vág szabályozását és árvédelmét is.* A vízi munkálatok közérdekű voltának felismeréséről tanúskodik I. Lipót 1687. évi IV. dekrétumának XVI. cikkelye, az első adat arra, hogy a kormányzat a vízi munkálatokat közvetlenül, anyagilag is támogatta: a Vág és a Duna szabályozása érdekében „ö legszentségesebb felsége a magyar királyi kamarának a legkegyelmesebben meghagyja, hogy az erre szükséges költségekről, mint egyéb ezek orvoslására szolgáló eszközökről gondoskodjék”. A vízi munkálatok gazdasági szerepe természetesen nemcsak a királyság, hanem az erdélyi fejedelemség területén is megmaradt. Jól jellemzi ezt, hogy Rákóczi György a fejedelemséghez nem állandóan tartozó Zemplén megye területén is építtetett 1646- ban — németalföldi hadimérnökök közreműködésével — egy csatornát a tiszai sóha- jóút megrövidítésére. A Karacs-ér medrének felhasználásával Tárkánytól Tokajig * (Erre vonatkoznak a következő dekrétumok, illetve törvénycikkek: 1622. XLII. cikkely, 1625. évi XV. te., az 1630. évi XIV. tc„ az 1635. évi LXIV. te., az 1655. évi XXX. tc„ az 1659. évi te., az 1681. évi XXI. te. és az 1687. évi XVI. te. stb.) megépített csatorna egyúttal jelentős terület lecsapolását is biztosította. (Az eliszapo- lódott csatornát később a függetlenségi harcok idején [1705 körül] valószínűleg hadászati okokból kellett eltömetni.) A hódoltsági területen kívül eső peremvidék vízépítési kultúrájáról tanúskodik az az adat is, hogy Abaúj-Torna megyében már a XVIII. sz. elején üzemben volt az együttvéve mintegy 77 km hosszú — s a hagyomány szerint igen régi eredetű — Kis- Hernád és Bársonyos malomcsatorna, melyek medrét később a XIX. sz. derekán (1860-ban) egyesítették és korszerűsítették. A megye földmunkásai pedig — mint a XIX. század kubikosainak elődei — már a XVIII. században országos hírnek örvendtek. Amikor megkezdték a Tolna megyei Sárvíz rendezésének munkálatait (1774), a megye Abaújtól kért csatornaásásban járatos me- cenzéfi munkásokat és ugyanígy olvashatunk a mecenzéfi földmunkásokról az Ecse- di-láp lecsapolásának irataiban is.* * Tenk B. 68. sz. i. m. 28. p. és Takáts S. 64/a sz. i. m. 45