Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 10. Az Alsó-Tisza-vidék Csongrádtól az országhatárig
11.79. ábra. Csatornabővítés kotrással utóbbi torkolatánál az 1930-ban épült, 4,0 m3/s teljesítményű nagyfái szivattyútelep. A levonuló víz egy részét az egymást kisegítő györpölési és nagyfái szivattyútelepek emésztik, de a rendszer a szomszédos Szá- raz-ér rendszerével is összefügg a Porgány összekötő csatornán keresztül. 1960/62-ben épült meg a körtvélyesi szivattyútelep, mely 2,4 m3/s-os vízátemelésre alkalmas. A Nagyfai vízrendszer belvizeit a Szárazér, a Mátyáshalmi és Gencshát—Gacsibai főcsatornák gyűjtik össze és egyesülve Száraz-ér— Porgányi főcsatorna néven vezetik le a Kósdi főcsatornán át a kósdi zsiliphez. Zárt zsilip esetén a víz az összekötő csatornán át a nagyfái szivattyútelephez jut. A Száraz-érnek azonban csak a Sámson alatti szakaszáról jut le a víz, mert már 1890 körül megépült a Békéssámson—Apátfalva közötti főcsatorna és ez a Száraz-ér felső szakaszáról érkező vizet a Marosba szállítja, miután a Száraz-ér medre a főcsatorna kiágazása alatt el van töltve. A körtvélyesi, lúdvári, györpölési és nagyfái szivattyútelepek csatornahálózata összeköttetésben van egymással és szükség esetén a vizek átirányíthatók. A sámsoni vízrendszer, a Maros jobb parti vízrendszer főcsatornája a Sámson—Apát- falvai főcsatorna, de fontos szerepet játszik a Királyhegyesi főcsatorna is, amely tulajdonképpen a Száraz-ér árapasztó csatornája, Tótkomlósnál ágazik ki a Száraz-érből és a Sámson—Apátfalvi főcsatornába torkollik, ennek 10. km-énél. Az Orosháza—Békéssámson vonaltól nyugatra keletkező belvizeket a Pusztaszéli és Sóstói főcsatornák gyűjtik össze és vezetik az 1933-ban épült 2,0 m3/s-os szivattyútelephez, ahonnan a víz a Száraz-érbe ömlő Pusztai-csatornába jut. Az Élővíz belvízrendszer négy öblözetből áll. Az öblözetek vize zsilipen keresztül, szabadon jut a Marosba. Az Apátfalvi öblö- zet vizét a Cservölgyi-csatorna, a Magyar— Csanádi öblözet vizét a Belezi csatorna, a Kövegyi öblözet vizét a Kövegyi-csatorna viszi a Marosba. Az Élővíz öblözet főcsatornája a határ közelében ágazik ki a Száraz-érből és Mezőhegyesen át, Mezőhegyesi Élővíz-csatorna néven fut a határ mentén a Marosba. A Maros alatti vízvidék, a Tisza—Maros- országhatár által bezárt háromszög alakú terület domborzatilag Jugoszlávia felé lejt. A trianoni országhatár megvonása után a csatornákat megfordították és azok észak felé a Marosba szállítják a belvizet. Ezen a területen két vízrendszert alakítottak ki, az újszegedit és a Maros bal partit.291-293 Az újszegedi vízrendszer vizeit a Tiszába vezetik. Az Üjszegedi öblözet vizét az Üj- szegedi főcsatorna gyűjti össze és juttatja el vagy az újszentiváni, vagy az ószentiváni szivattyútelephez. Az Üjszentiváni öblözet vizeit az Üjszentiváni főcsatorna vezeti le az azonos nevű, 0,5 m3/s teljesítményű tiszai szivattyútelephez. Kapcsolatban van a szomszédos Tisza-menti rendszerrel. 362
