Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 8. A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig
szafüred közötti 117 km hosszú folyószakaszon összesen 38 km partbiztosítás épült, vagyis a lemaradás még nagyobb mint a To kaj—Tiszabecs közötti 208 km hosszú folyószakaszon, ahol már 90 km-t tesz ki a rögzített parthossz (67. ábra). A Tokaj—Tiszafüred közötti Tisza-szakasz szabályozása terén az újabb időkben a legjelentősebb eredményeket az 524 fkm-nél 1951—1954 között épült Tiszalöki Vízlépcső (Tisza I.) üzembeállítása hozta. A többcélú nagylétesítmény, mely ezideig hazánk legnagyobb vízlépcsője és vízi erőműve, elsősorban a tiszántúli területek öntözővízellátását szolgálja (60 m3/s vízhozammal). Visz- szaduzzasztó hatása a Tiszán és a Bodrogon nem kevesebb, mint 130 km hosszban biztosítja e két folyó hajózhatóságát, s ezzel feleslegessé teszi az elsősorban hajózási célból történő kisvízszabályozásokat.270 8.Í.3 A Tisza jobb parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között Ármentesítés Az árvédelmi töltések a Tisza jobb partján Tokaj és a Sajó-torok között, valamint a bal parton Tokaj és Tiszafüred között az 1845- ben alakult Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat* építette. Az építés több helyen egyszerre indult meg, és az első tervek szerinti méretekkel a munka 1859-ben kész is volt. A jobb parton megépült a Tokaj—'Tisza- luc közötti töltés, majd innen tovább a Takta (mai Takta-övcsatorna) melletti bal parti töltés egészen Mezőzomborig. Megépült továbbá a dobi átvágás által keletkezett szigetet védő belső körtöltés is. Ezek a korai, első töltések természetesen a folyton emelkedő a mai Sajó torkolattól a Sajó bal partján folytatódva, Kesznyétennél ér véget. Említettük, hogy a Tokaj—Sajó-torok közötti töltésépítés az elsők között, már 1846- ban megkezdődött. Folytatólag a Sajó-torok és a Kis-Tisza közötti terület ármentesítése viszont csaknem 100 évvel később, 1936—39 években oldódott csak meg. Ebben az ún. ,,borsodi nyílt ártér"-ben, közel 100 éven át csak a községi körtöltések és a menekülő utak nyújtottak némi védelmet. A legnagyobb károsodás az 1888., 1919. és 1932. évi árvizek alkalmával volt (68. ábra). Végül is 1935-ben megalakult a Délborsodi Ármentesítő Társulat és az építéseket 1939-re be is fejezték. Megépült a Sajó-toroktól lefelé a tiszai töltés egészen Tiszavalkig, illetve innen a Csincse mentén Négyes községig. Végül különálló töltésszakasz épült a Kis-Tiszába torkolló Rima jobb partján, majd folytatólag a Kis-Tisza jobb partján és az ugyancsak a Kis-Tiszába torkolló Laskó-patak bal partján föl Űjlőrincfalváig. A kis Tisza menti töltés- szakaszon, Poroszló község belsőségében helyszűke miatt az árvédelmi töltés helyett 3100 m hosszban vasbeton fal épült. A most leírt dél-borsodi töltések megépítésével végre eljutottunk odáig, hogy nagyobb védtelen öblözet ma már nincs a Tisza mentén. Már az eddigi leírásokból és az ezután következőkből is megállapítható, hogy nemcsak a Tisza, de annak minden jelentékenyebb mellékfolyója is árvédelmi töltések közé van fogva. Kivételt képez — amiről most kellene beszámolnunk — a Sajó és a Hernád ármentesítése. Ennek oka az, hogy e vízfolyások nagy esésűek, a víz gyorsan lerohan, a töltésekkel védendő völgy pedig keskeny. A Sajó a borsodi bánya- és iparvidéken halad keresztül s így a csatornázással való hajózhatóvá tételének kérdése már 2m 0 10m 11.68. ábra. A tiszai töltés fejlődése Tiszafüredet elett árvízszintnek megfelelően — ismételt erősítést és magasítást kaptak, amíg elérték mai méreteiket.-A Takta-övcsatorna ma a Tisza- luc—Szederkény közti Holt-Tisza medrében fut. A Tiszadob és Tiszaluc közötti holttá vált Tisza két partján lévő töltés természetesen mr. már nem védvonal, mert a jobb parti Tisza-töltés a dobi átvágás mentén fut, majd * Széchenyi István szervezte meg „Tiszadobi Társulat" néven. Mentesített területe 206 ooo volt. évtizedek óta esedékes lenne. Az egységes terv szerinti folyószabályozás és ármentesítés is szorosan összefügg a csatornázással és végleges megoldása azzal együtt késik. Vannak ugyan mind a Sajó, mind a Hernád mentén kisebb egymással össze nem függő töltésszakaszok, amiket magánosok, vagy parti érdekeltek építettek, mindez azonban hazai ármentesítési hálózatunk mai fejlettsége mellett még majdnem ősi állapotnak mondható. 318
