Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
ben épült Hercegszántóval szemben Kara- pancsán a Tápcsatorna mellé az első fatüzelésű szívógázmotorokkal hajtott, két egységből álló, 3,0 m3/s teljesítőképességű szivattyútelep. 1914-ben 96 km elsőrendű belvízcsatorna volt, ezeket 1925—27-ben Porgányi Lajos 110 km mellékcsatorna építésével 206 km-re egészítette ki, majd 1938—43 között átdolgozott belvízlevezetési terv alapján újabb mellékcsatornákkal bővítették a csatornahálózatot, mely összesen mintegy 19 000 ha korábban lakatlan, erdős, nádas területen biztosította a települést, és kitűnő földjeivel a legfejlettebb mezőgazdaság lehetőségét. A Margitta-szigettől keletre eső területek vízszabályozása A Hercegszántónál betorkolló, erősen mocsaras völgyű Igali vízfolyás rendezésére már az 188Ö-as években megalakult a Szántóvá Bezdáni Lecsapoló Társulat, mely a baja—bezdáni tápcsatornától keletre Hercegszántó határában és attól délre lecsapoló árokhálózatot épített ki 1655 ha víz levezetésére. A társulat árterének egy része Jugoszláviába került. Az Igali vízfolyásnak belvízi főcsatornává való átépítésére 1913-ban alakították az Igali Lecsapoló Társulatot, mely az első világháború miatt halasztást szenvedett munkáit 1925-ben hajtotta végre. 1928-ra készen lett a hercegszántói szivattyútelep 0,6 m3/s teljesítménnyel és 41 km hosszú főcsatornával. A Margitta-szigettől keletre eső másik vízfolyás a Kígyós-ér több ágának rendezésére 1912-ben megalakult a Kígyósén Lecsapoló Társulat 2890 ha érdekeltségi területtel. A békeszerződés a társulat területét két részre vágta. Sikerült azonban a magyar szakasz vízlevezetését megoldani. A társulat 1923—1928 között szabályozta a bácsalmási ágat Bácsalmás felső határáig, majd a másik két ágat is megépítették mellékcsatornákkal együtt. 1924-ben, mikor már a kártalan vízlevezetés biztosítottnak látszott, megalakult a Felsőbácskai Lecsapoló Társulat is Jánoshalma székhellyel 1995 ha ártérrel. 1926— 27-ben szabályozta a Kígyós-ér bácsalmási ágának felső szakaszát, míg 1928—31 között a bácsbokodi ágának felső szakaszát is. 1925-ben egy kis társulat a Borota és Jánoshalma közötti 518 ha vizes terület lecsapolását végezte el. 248
