Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
mely alá többlépcsős vízmosáskötő gát épült. 1928-ban készült átfogó vízrendezési terv alapján vasbeton gátakkal megkötötték a vízmosást. 1938-ig összesen 8 gát épült és az ún. Nagy Sándor-híd. Báta körül a régi Sárvíz-mederbe torkolló Lajvér-patak és mellékvize a Kövesdi- árok szintén a hegyekről hozzák a vizet, előbbi eredetileg Bátánál, utóbbi pedig Bátaszék déli részén ömlött a Sárvízbe. Vízmosásos, hordalékos medrük eliszapol- ta, elmocsarasította a hegyek lábát. A Laj- vér-patakon 5 malom is volt. A Lajvér alsó 9 km-es szakaszát már 1898-ban szabályozta a Szekszárd—Bátai ármentesítő társulat és a bátai szivattyútelep fölött bevezette a főcsatornába, a Kövesdi-árkot pedig bevezette a Lajvérbe. 1927-ben, amikor a Lajvér árvize átszakította a bátaszéki vasútvonalat, a társulat kibővítette a medret Bátaszék és Alsónyék határában. A legújabb időkben 1956—59 között a Lajvér medrét, a Kövesdi-víz medrét pedig 1937- ben, 1941—42-ben, majd 1954—56-ban hozták jó karba. 3.3.4 A Mohács déli országhatár közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása A Duna jobb parti öblözetek vízszabályozása172 A Duna jobb oldali völgye a Mecsek- hegység Dunáig érő nyúlványaitól kezdve erősen kiszélesedik, rajta a Duna hatalmas kanyarulatokkal bolyongott és árvizei gyakran elöntötték. A Mohácstól délre elterülő főhercegi birtokok védelmére már 1825—30 között 6,5 km hosszú töltést épített az uradalom. Ehhez felfelé csatlakozva 1880 körül az érdekelt kisbirtokosok is építettek árvédelmi töltést, melyet Mohács városa saját belsőségein keresztül meghosszabbított a város északi végéig (39. ábra). A főhercegi uradalom töltéseit 1865-ben újjáépítették és 2 belvíz-zsilipet építettek bele. Az érdekeltek pedig a bédai Holt-Duna keresztezéséhez építettek zsilipet. — Az 1876-i árvíz után a töltéseket 1,25 m-rel magasítani kellett. Az 1897-i árvíz a régi érdekeltségi töltést átszakította és 7500 ha-t öntött el. 1899-ben hivatalból megalakították a Mohács—Kölkedi Ármentesítő Társulatot, és a töltéseket megmagasították. Mohács város pedig a városi belsőségekben a töltés helyén 1006 fm betonfalat húzott. 1899-ben terv készült a belvízmentesítésre is. 1902- ben a társulat a Lánycsók-patak torkolati szakaszát Mohács fölé helyezte át és ezzel a külvizek egy részét az ártér északi szélén vezette be a Dunába, a lemetszett régi lm 0 11.39. ábra. A Duna töltésének fejlődése Mohácsnál patakmedret pedig belvízcsatornává alakította. 1906-ban építette meg a társulat a. kölkedi szivattyútelepet, melyhez 35 km '’csatorna szállítja a vizet. 1909-ben új terv "készült a belvízhálózat kibővítésére és ezt a munkát a társulat 1911 végéig végre is hajtotta (1. VIII. térképpárt). 1916-ban a szomszédos területen működő Kölked—darázsi mentesítő társulat a bédai Holt-Duna torkolatához megépítette a vizslaki szivattyútelepet és a Gerecháti főcsatornához is egyet, az előbbihez 39 km, az utóbbihoz 24 km hosszú belvízcsatornahálózat szállította a vizet. 1918-ban a Kölked-darázsi társulat, melynek 16,5 km dunai töltése 1868—75 között épült, ketté oszlott. Magyar területen maradt 12 km töltés és a gerecháti szivattyútelep a hozzátartozó belvízcsatornákkal. 1942 után megépült a bédai szivattyútelep. T945 után a Mohács alatti két társulat egyesült és az 1948-ban bekövetkezett államosításig közösen végezte az árvédelmet. A Dunába ömlő vízfolyások szabályozása172 A hegyekből lefolyó Dunába ömlő vízfolyások közül a legelső Mohács mellett a Csele-patak, melyen sok malom volt (40. ábra). Az árvíz sokszor végigöntötte a völgyét, de a rétekben kárt nem okozott. A vízhasznosítás érdekében fokozatosan átalakították magasvezetésű malomcsatornává, árvizei azonban a régi medren folytak le, mely feliszapolódott és völgye el- mocsarasodott. 1943-ban készült terv alapján torkolatához surrantót építettek, az eredeti medret 1954-ig 14 km hosszban jó karba helyezték. A Lánycsók-patak, mely — mint említettük — ma Mohács felett torkollik a Dunába, az 1780-as térkép szerint még délre fordult és Kölked alatt a mocsárban veszett el. Felsőbb szakaszán sok malom volt. 1951-ben a Dunától 70 km-re bukóaknát építettek és onnan a Dunáig zárt betoncsövekben vezették a vizet. A Eorza-patak jugoszláv területen torkollik az izsépi Holt-Dunába, magyar szakasza 24,5 km hosszú és több mellékvíz ömlik bele. Felső völgye keskeny, Nyárád alatt szélesedett ki és a Duna mocsarába veszett. 1937-ben készült terv alapján 1944245
