Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
11.19. ábra. A Hanság-csatorna egy szakasza Az elvégzett földmunka mennyisége: kézi erővel 1 081 640 m3 úszókotróval 316 000 m3 száraz kotróval 947 127 m3 összesen: 2 344 767 m3 kereken 1 millió Ft értékben. Az 1886—1893 között vállalati úton végzett szabályozás néhány belvízcsatorna építését is magában foglalta. Ezek egyike a Rózsás-csatorna, a mai Kepés—Lesvári-csa- torna, a másik pedig a Jend—Lórét-csator- na volt. Ugyanennek a szabályozási munkának a keretében épült a Rábca töltéseibe 2 nagyméretű beton alapú és felül falazott vaskapus zsilip a fő belvízcsatornákhoz: az egyik Abdánál, a másik Sövényházánál, a Rábca jobb partján. A Hanság tőzeges talajának az a tulajdonsága, hogy ha kellő nedvességhez jut, magába szívja a vizet és nagy terméseredményeket ad, de szárazság idején, ha a talajvíz leszáll, a tőzeg kisül és a termés tönkremegy, sőt az is előfordult már, hogy a tőzeg meggyulladt. (Az 1945—47-i nagy tőzegégések következtében kb. 5800 ha területen 40—60 cm-rel süllyedt a talajszint.) Ezért már 1898-ban két duzzasztó zsilipet építettek a Hanság-csatornában, egyiket a magyaróvári főhercegi uradalom, a másikat a kapuvári Eszterházy-hercegi uradalom területén, hogy a Hanság-csatorna vizét és ezzel együtt a környező talajvizet megfelelő szinten tartsák. Hasonló célból épült a felső Rábcán a nyirkai tűsgát is. 2.2.4. A Rábca vízrendszerének fejlesz- tése180—181 A Rábaszabályozó Társulat 1888—1895 között a vállalati munkák kiegészítésekép pen 2,8 millió Ft értékű házi kezelése? munkát is végzett (kisajátítások, telefonvonalak építése, töltések gyepesítése, holt kanyarok betöltése és hasonlók.) Szükség lett volna még 3 millió Ft értékű további munka is, mely a beruházási törvényben nem szerepelt: a Fertő lecsapolása, az ártérben levő vízfolyások, patakok rendezése, belvízcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek építése. Az 1895-re összehívott közgyűlés azonban ezt az államkölcsönt sem szavazta meg. Ezeket a munkákat tehát el kellett halasztani. Az érdekeltség akarata ellenére végrehajtott szabályozási munkák azonban az ország egyik legvirágzóbb termő vidékévé tették a Rábaközt és a Hanságot. A társulat 1896-ban visszakapta önkormányzatát. A még hátralevő szabályozási munkák elvégzésére 7 273 000 most már korona végösszegű tervet készítettek, de az 1901. évi közgyűlés költséges volta miat1 ismét nem fogadta el. A Fertő érdekeltség is ellenezte a tó lecsapolását talajának silány minőségére hivatkozva. A minisztérium ugyanis szakértő bizottságot küldött ki, mely igazolta azt, hogy a Fertő-tó fenekének egy része valóban harmadosztályúnak minősül, mire a társulati érdekeltek kijelentették, hogy az ártér helyzete nem bír meg ilyen méretű újabb megterhelést. Erre meghozták az 1904. évi XXXIX. tcik13 193
