Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)

szervezeti formájának kialakításával korá­ban egyedülálló gazdaságpolitikai mű, és ugyanakkor műszaki alkotás is.101 A program alapelve szerint a feladatok megoldását elsősorban a közvéleményben kell előkészíteni: az egész munkát a leg­általánosabb érdekű közügyhöz méltó „nemzeti nyilvánossággal" kell lefolytatni, mert csak a közös akarat és a közvélemény ellenőrzése biztosíthatja az ilyen nagy vál­lalkozás sikerét. (Utóbb Sajó Elemér, Szé­chenyi örökségének XX. századi folytatója volt az, aki felismerte a vízügyi propaganda szerepét a vízgazdálkodási program előké­szítésében és megvalósításában.) Széchenyi vízügyi — ill. ezt magába fog­laló általános gazdaságpolitikai — program­ja volt az első terv történelmünkben, mely az ország legelmaradottabb, legtöbbet szen­vedett és legmagyarabb része, az Alföld felemelését tűzte ki céljául. A Tisza-völgy rendezése alatt ugyanis (amit századunk­ban, más megfogalmazásban mint az „Al­föld kérdéseit" vetettek fel) nemcsak a Tisza szabályozását és a Tisza menti terü­letek ármentesítését értette, hanem a víz­rendezés korszerű elveinek megfelelően a Tisza völgyéhez tartozónak tekintette az egész Alföldet: „mindazon folyók és vizek ágyait és lapályait, amelyek a Tiszába öm- lenek".* A Tisza-völgy fogalmának helyes megha­tározása tette lehetővé, hogy annak rende­zésében a reális adottságoknak és követel­ményeknek megfelelően jelölje ki a megol­dandó feladatokat és azok egymásutánját is: „a vízbajok megszüntetésének természe­tes sorrendje a szabályozással egybekötött ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözésnek kell betetőz­nie".** És mert egy egész országrész természeti viszonyainak átalakításáról volt szó, nem lehet és nem szabad — írta — a feladat megoldásában vidéki körülmények és szo­kások szerint foltot foltra rakni és úgy ja­vítgatni. Felülemelkedve a helyi szempon­tokon és pillanatnyi érdekeken, országos és évtizedes távlatokban kell elbírálni a teen­dőket. (Ezt az elvet követte utóbb Sajó Elemér vízügyi programja, s ezt tartja szem előtt Országos Vízgazdálkodási Keretter­vünk is.) Időszerűsége miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a nagy szerepet, amit Szé­chenyi ebben a programban az öntözésnek szánt. A vizek kártételei elleni védekezést csak a vízgazdálkodás első lépcsőjének te­kintette, s ezt ismételten hangsúlyozta is. * Széchenyi I. 99. sz. i. m. 14. p. ** Széchenyi vízügyi programjának ez az értelemszerű összefoglalása valószínűleg Sajó Elemértől ered. (Útmutatása alapján a Tiszavölgyi Társulat alapszabálya ugyanígy foglalta össze a Tár­sulat, illetve a Tisza-völgy rendezésének programját.)101 A vízrendezéssel kapcsolatban szükséges­nek tartotta az Alföld és a peremvidék fá­sítását és erdősítését is. Nemcsak azért, hogy elejét vegye a szalma- és trágyatüzelés káros gyakorlatának hanem, hogy helyre­állítva az Alföld és a peremvidék eredeti vegetációját, gátat vessen a talajerózió pusztításainak is. „Sokan a Tisza-völgy mindinkább elaljasodását — írja Vedresre és Beszédesre gondolva, sőt őket szinte szószerint idézve — legfőképpen az erdők általjános elpusztításának tulajdonítják, amelyhez képest a meztelen hegyekről le­szakadó föld és porond mind erősebben be- töltené a lapályban folyó és alig hömpölygő vizek medreit. És ebben alkalmasint iga­zuk van! Tegyen hát e tekintetben is minél előbb rendet a törvényhozás."* (Az öntözés­hez hasonlóan, a talajerózió elleni védeke­zés és az erdősítés is, ma vált időszerű feladattá! Széchenyi vízgazdálkodási prog­ramja e tekintetben is évszázadra szólónak bizonyult.) Ha pedig tekintetbe vesszük Széchenyi­nek a vízi utak fejlesztésével kapcsolatos elgondolásait, és az előzőkben ismertetett gyakorlati tevékenységet is — egy teljes és tökéletes vízrendezési program körvo­nalai állnak előttünk: Egyfelől a vizek kártételei elleni védeke­zés: az ármentesítés, a lecsapolás és a bel­vízrendezés, mint legsürgetőbb feladat; másfelől a vizek hasznosítása: a vízi utak fejlesztését, a hajózást és az ármentesítést egyaránt szolgáló folyószabályozások, va­lamint a távolabbi jövő perspektíváját je­lentő öntözés; a kettő között pedig a csa­padékvisszatartás és megőrzés első és leg­természetesebb eszközeként tekintett erdő­sítésben a modern víztározási törekvések előzményei is felismerhetők. 3.3.3 Vásárhelyi Pál T isza-szabály ozási terve A Tiszavölgyi Társulat működésének alapjául elfogadott vízügyi programhoz ha­sonló jelentőségű és színvonalú alkotás volt a munkálatok alapjául szolgáló mű­szaki terv. Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve is.102-103 Ezért érthetetlen, hogy éppen ezzel a tervvel kapcsolatban annyi tévedés helyes­bítésének feladata maradt napjaink techni­ka-történetírására. Olykor eltúlozták Vásárhelyi érdemeit, legtöbbször azonban kisebbítették tényle­* Széchenyi I. 99. sz. i. m. 19. p. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom