Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)
szervezeti formájának kialakításával korában egyedülálló gazdaságpolitikai mű, és ugyanakkor műszaki alkotás is.101 A program alapelve szerint a feladatok megoldását elsősorban a közvéleményben kell előkészíteni: az egész munkát a legáltalánosabb érdekű közügyhöz méltó „nemzeti nyilvánossággal" kell lefolytatni, mert csak a közös akarat és a közvélemény ellenőrzése biztosíthatja az ilyen nagy vállalkozás sikerét. (Utóbb Sajó Elemér, Széchenyi örökségének XX. századi folytatója volt az, aki felismerte a vízügyi propaganda szerepét a vízgazdálkodási program előkészítésében és megvalósításában.) Széchenyi vízügyi — ill. ezt magába foglaló általános gazdaságpolitikai — programja volt az első terv történelmünkben, mely az ország legelmaradottabb, legtöbbet szenvedett és legmagyarabb része, az Alföld felemelését tűzte ki céljául. A Tisza-völgy rendezése alatt ugyanis (amit századunkban, más megfogalmazásban mint az „Alföld kérdéseit" vetettek fel) nemcsak a Tisza szabályozását és a Tisza menti területek ármentesítését értette, hanem a vízrendezés korszerű elveinek megfelelően a Tisza völgyéhez tartozónak tekintette az egész Alföldet: „mindazon folyók és vizek ágyait és lapályait, amelyek a Tiszába öm- lenek".* A Tisza-völgy fogalmának helyes meghatározása tette lehetővé, hogy annak rendezésében a reális adottságoknak és követelményeknek megfelelően jelölje ki a megoldandó feladatokat és azok egymásutánját is: „a vízbajok megszüntetésének természetes sorrendje a szabályozással egybekötött ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözésnek kell betetőznie".** És mert egy egész országrész természeti viszonyainak átalakításáról volt szó, nem lehet és nem szabad — írta — a feladat megoldásában vidéki körülmények és szokások szerint foltot foltra rakni és úgy javítgatni. Felülemelkedve a helyi szempontokon és pillanatnyi érdekeken, országos és évtizedes távlatokban kell elbírálni a teendőket. (Ezt az elvet követte utóbb Sajó Elemér vízügyi programja, s ezt tartja szem előtt Országos Vízgazdálkodási Kerettervünk is.) Időszerűsége miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a nagy szerepet, amit Széchenyi ebben a programban az öntözésnek szánt. A vizek kártételei elleni védekezést csak a vízgazdálkodás első lépcsőjének tekintette, s ezt ismételten hangsúlyozta is. * Széchenyi I. 99. sz. i. m. 14. p. ** Széchenyi vízügyi programjának ez az értelemszerű összefoglalása valószínűleg Sajó Elemértől ered. (Útmutatása alapján a Tiszavölgyi Társulat alapszabálya ugyanígy foglalta össze a Társulat, illetve a Tisza-völgy rendezésének programját.)101 A vízrendezéssel kapcsolatban szükségesnek tartotta az Alföld és a peremvidék fásítását és erdősítését is. Nemcsak azért, hogy elejét vegye a szalma- és trágyatüzelés káros gyakorlatának hanem, hogy helyreállítva az Alföld és a peremvidék eredeti vegetációját, gátat vessen a talajerózió pusztításainak is. „Sokan a Tisza-völgy mindinkább elaljasodását — írja Vedresre és Beszédesre gondolva, sőt őket szinte szószerint idézve — legfőképpen az erdők általjános elpusztításának tulajdonítják, amelyhez képest a meztelen hegyekről leszakadó föld és porond mind erősebben be- töltené a lapályban folyó és alig hömpölygő vizek medreit. És ebben alkalmasint igazuk van! Tegyen hát e tekintetben is minél előbb rendet a törvényhozás."* (Az öntözéshez hasonlóan, a talajerózió elleni védekezés és az erdősítés is, ma vált időszerű feladattá! Széchenyi vízgazdálkodási programja e tekintetben is évszázadra szólónak bizonyult.) Ha pedig tekintetbe vesszük Széchenyinek a vízi utak fejlesztésével kapcsolatos elgondolásait, és az előzőkben ismertetett gyakorlati tevékenységet is — egy teljes és tökéletes vízrendezési program körvonalai állnak előttünk: Egyfelől a vizek kártételei elleni védekezés: az ármentesítés, a lecsapolás és a belvízrendezés, mint legsürgetőbb feladat; másfelől a vizek hasznosítása: a vízi utak fejlesztését, a hajózást és az ármentesítést egyaránt szolgáló folyószabályozások, valamint a távolabbi jövő perspektíváját jelentő öntözés; a kettő között pedig a csapadékvisszatartás és megőrzés első és legtermészetesebb eszközeként tekintett erdősítésben a modern víztározási törekvések előzményei is felismerhetők. 3.3.3 Vásárhelyi Pál T isza-szabály ozási terve A Tiszavölgyi Társulat működésének alapjául elfogadott vízügyi programhoz hasonló jelentőségű és színvonalú alkotás volt a munkálatok alapjául szolgáló műszaki terv. Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve is.102-103 Ezért érthetetlen, hogy éppen ezzel a tervvel kapcsolatban annyi tévedés helyesbítésének feladata maradt napjaink technika-történetírására. Olykor eltúlozták Vásárhelyi érdemeit, legtöbbször azonban kisebbítették tényle* Széchenyi I. 99. sz. i. m. 19. p. 107
