Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
1.2.3. Izomélettani alapismeretek A halak testének izomzata három fő izomtípusból áll. Az első a vázizomzat - ez morfológiailag harántcsíkolt izom - amelynek funkciója a fej, a törzs, a farok és az úszók mozgatása. Morfológiailag simaizom a belső szervek izomzata, amelynek szerepe a gyomor és a béltraktus perisztaltikájának a biztosítása. A harmadik típus a szívizom összehúzódását és elernyedését fenntartó, morfológiailag is elkülönülő szívizomzat. Az egyes izomtípusok élettani és részben biokémiai szempontból is eltérőek. A harántcsíkolt izmok közvetlen idegi szabályozás alatt állnak, összehúzódásuk az ideg- impulzusoktól függően eltérő és rövid idejű, de erőteljes munkavégzést tesznek lehetővé. Biokémiai szempontból a harántcsíkolt izomzaton belül beszélhetünk ún. fehér izmokról, amelyeknél az energiatermelés fő forrása az izom glikogéntartalma, illetve ún. vörös izmokról, amelyekben az energiatermelés a lipidoxidáció függvénye. A simaizmok szintén közvetlen beidegzés alatt állnak, de kontraktivitásuk nem függ az idegimpulzusoktól, csak azok meglététől vagy hiányától (igen/nem reakció), és hosszú idejű munkavégző képességgel rendelkeznek. A szívizom önálló (autonom) beidegzés (innerváció) alatt áll, amelyet a szív saját ingerképző rendszere biztosít. Változó kontraktivitással rendelkezik az idegi impulzusoktól függően és hosszú idejű, igen erőteljes munkavégzésre képes. Az izomműködés, pontosabban az izom-összehúzódás molekuláris alapját egy kon- traktilis fehérjekomplex, az aktomiozin adja. Ez két eltérő fehérje: a fibrózus (rostszerkezetű) stuktúrájú, 4 alegységből álló miozin, illetve a filamentális (szálszerű), monomer, illetve polimer formában jelen lévő aktin komplexe. A két fehérje felületi töltésének változása megváltoztatja elektrokémiai tulajdonságaikat, ennek eredményeképpen összehúzódást (kontrakciót), illetve elernyedést (relaxációt) idéznek elő az izomrostokban. A folyamat az idegizom kapcsolaton - neuromuscularis junctio - áttevődő idegi impulzusok eredményeképpen megvalósuló elektrokémiai folyamatok révén indul meg. A felületi töltéseloszlás megváltozása energiaigényes folyamat, amely az alábbi egyszerűsített reakciósémák szerint leírt mechanizmusok révén keletkezik az izmokban: (1) Fehér izmok: Glükóz -* izomglikogén -*• glükóz => glikolízis => tejsav + ATP (2) Vörös izmok (pl. a palmitát oxidációja): Palmitát + 02 + ADP + P; => C02 + H20 + ATP ATP - ADP + P~ P~ + kreatin -» kreatin P => kontrakció [ATP = adenozintrifoszfát, ADP = adenozindifoszfát, P~ = nagyenergiájú (makroerg) foszfát] 1.2.4. Az emésztési folyamatok élettana 1.2.4.1. Az emésztőrendszer A táplálóanyagok emésztése tág értelemben azok olyan formába történő átalakítását jelenti, amely a gyomorbélcsatomából felszívódhat. Az emésztési folyamatok lényegében már a garatüregben, illetve a nyelőcsőben elkezdődnek, miután ezekben is 72
