Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai
A halászat hozamait az ésszerűség határain belül érdemes fokozni, de csakis addig a pontig, amíg ez egyben a jövedelemtömeg (nettó jövedelem) növekedését is jelenti. Itt is igaz az a törvényszerűség, mely szerint általában nem a maximális hozamhoz tartozik a nettó jövedelem maximuma. A hozamok növelésének vannak többletköltséget jelentő és azt nem igénylő eszközei, melyeket az elemzés során el kell különíteni. A többletköltséget igénylő hozamnövelés (pl. takarmányozás, trágyázás, vízpótlás stb.) jövedelemre gyakorolt hatását mindig vizsgálni kell, és ezt figyelembe véve okszerűen indokolt dönteni az alkalmazásáról. A többletköltséget nem jelentő hozamfokozás (helyes népesítési arány, megfelelő érdekeltségi rendszer, szakértelem stb.) alapvetően a szakmai intelligencia és hozzáállás kérdése, a természetes kockázati tényezőkön túl. A termelési értékre ható tényezők közül talán a legfontosabb a mindenkori értékesítési ár alakulása. A hazai haltermés legnagyobb része élőhalként kerül kereskedelmi forgalomba. A nagybani értékesítési árak a ponty és a növényevők esetében kisebb, míg a ragadozóknál nagyobb szórást mutatnak. Az értékesebb ragadozó halfajok (süllő, pisztráng stb.) ára gyakorlatilag az esetenkénti alkuk eredményeképpen alakul ki. Nagyon gyakori, hogy a ritka és kis mennyiségben termelhető ragadozó halfajokat árukapcsolás kialakítására használja fel a kereskedelmi gyakorlat. Az élőhal ára a kereslet-kínálat függvényében szezonálisan ingadozik, ezenkívül tájegységenként is nagy szórást mutat. Az ország egyes részein az egy főre jutó éves halhúsfogyasztás három-négyszerese is lehet az országos átlagnak (Baja, Paks, Győr stb.), igy különböző értékítéletű és ellátottságú piacokról is beszélhetünk. A fogyasztói árak általában 30-35%-kal magasabbak, mint a nagybani értékesítési árak. Az ivadékok árairól elmondható, hogy a ponty esetében az egynyaras ivadék ára mintegy 30 40%-kal, míg a kétnyaras ivadék ára kb. 20-30%-kal haladja meg az étkezési hal értékesítési árait. A tógazdasági termelés szempontjából legfontosabb halfajok őszi, nagybani átlagos értékesítési árai a következőképpen alakultak (34. táblázat). 34. táblázat. A nagybani halárak alakulása (1995, 1996, 1997, 1998) Halfaj Nettó ár (Ft/kg) (1995. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1996. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1997. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1998. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1999. ősz) Ponty (piaci) 220 300 390 380 340 Busa 90 130 150 150 160 Amur 160 200 300 300Folyami harcsa 480 800 850 850Süllő 650 1000 1000 1000 1000 Csuka 450 750 750 700 700 Törpeharcsa 200 250 280 300 320 Kárász 80 120 150 170 160 Afrikai harcsa 330 340 390 420* A hal ÁFÁ-ja 12%. 407
