Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai

A halászat hozamait az ésszerűség határain belül érdemes fokozni, de csakis addig a pontig, amíg ez egyben a jövedelemtömeg (nettó jövedelem) növekedését is jelen­ti. Itt is igaz az a törvényszerűség, mely szerint általában nem a maximális hozamhoz tartozik a nettó jövedelem maximuma. A hozamok növelésének vannak többletkölt­séget jelentő és azt nem igénylő eszközei, melyeket az elemzés során el kell különí­teni. A többletköltséget igénylő hozamnövelés (pl. takarmányozás, trágyázás, vízpót­lás stb.) jövedelemre gyakorolt hatását mindig vizsgálni kell, és ezt figyelembe véve okszerűen indokolt dönteni az alkalmazásáról. A többletköltséget nem jelentő hozam­fokozás (helyes népesítési arány, megfelelő érdekeltségi rendszer, szakértelem stb.) alapvetően a szakmai intelligencia és hozzáállás kérdése, a természetes kockázati té­nyezőkön túl. A termelési értékre ható tényezők közül talán a legfontosabb a mindenkori értéke­sítési ár alakulása. A hazai haltermés legnagyobb része élőhalként kerül kereskedelmi forgalomba. A nagybani értékesítési árak a ponty és a növényevők esetében kisebb, míg a ragadozóknál nagyobb szórást mutatnak. Az értékesebb ragadozó halfajok (sül­lő, pisztráng stb.) ára gyakorlatilag az esetenkénti alkuk eredményeképpen alakul ki. Nagyon gyakori, hogy a ritka és kis mennyiségben termelhető ragadozó halfajokat árukapcsolás kialakítására használja fel a kereskedelmi gyakorlat. Az élőhal ára a ke­reslet-kínálat függvényében szezonálisan ingadozik, ezenkívül tájegységenként is nagy szórást mutat. Az ország egyes részein az egy főre jutó éves halhúsfogyasztás három-négyszerese is lehet az országos átlagnak (Baja, Paks, Győr stb.), igy különbö­ző értékítéletű és ellátottságú piacokról is beszélhetünk. A fogyasztói árak általában 30-35%-kal magasabbak, mint a nagybani értékesítési árak. Az ivadékok árairól el­mondható, hogy a ponty esetében az egynyaras ivadék ára mintegy 30 40%-kal, míg a kétnyaras ivadék ára kb. 20-30%-kal haladja meg az étkezési hal értékesítési árait. A tógazdasági termelés szempontjából legfontosabb halfajok őszi, nagybani átla­gos értékesítési árai a következőképpen alakultak (34. táblázat). 34. táblázat. A nagybani halárak alakulása (1995, 1996, 1997, 1998) Halfaj Nettó ár (Ft/kg) (1995. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1996. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1997. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1998. ősz) Nettó ár (Ft/kg) (1999. ősz) Ponty (piaci) 220 300 390 380 340 Busa 90 130 150 150 160 Amur 160 200 300 300­Folyami harcsa 480 800 850 850­Süllő 650 1000 1000 1000 1000 Csuka 450 750 750 700 700 Törpeharcsa 200 250 280 300 320 Kárász 80 120 150 170 160 Afrikai harcsa 330 340 390 420­* A hal ÁFÁ-ja 12%. 407

Next

/
Oldalképek
Tartalom