Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai

pontok nagymértékben befolyásolhatják a termelés intenzitását és az alkalmazott technológiát. A halastavi rendszerekben nagy mennyiségű szerves trágyát is felhasz­nálhatunk a környezet károsítása nélkül, így megoldva a gyakran jelentkező üzemi szintű hígtrágya-problémát. 2.6.2.2. A halhústermclés hátrányai vállalatgazdaságiam szempontból A haltermelés legnagyobb hátránya az igen magas beruházási és rekonstrukciós költ­ségekből fakad. Az ágazat befektetett eszközigénye nagyon magas, ami alacsony esz­közhatékonysággal párosul. Jellemző a hosszú ideig tartó tőkelekötés és a tőke lassú forgási sebessége. Viszonylag nagy részarányt képviselnek a speciális eszközök (ká­dak, hínárvágó, csónakmotor stb.) az összes gépi eszközökön belül, ami csökkentő- leg hat az eszközhasználati mutatókra és egyben merevíti a gazdálkodás szerkezetét vállalati szinten. A tógazdasági termelésre alapvetően jellemző, hogy az elvégzendő munkák részben idényszerűen jelentkeznek (őszi-tavaszi) munkacsúcsokat okozva, vala­mint rendkívül kedvezőtlenek a munkakörülmények. A szezonalitásból következik a bevételek és kiadások időbeni eltolódása, amely gyakran likviditási gondokhoz vezethet. További hátrányként jelentkezik, hogy az időjárási tényezők nagymértékben befo­lyásolhatják a hozamokat, és az állattenyésztési ágazatokhoz képest nagy a termelési kockázat. Itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy a halakról bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők, így bizonyos ráfordításelemeket és a hozamot csak hozzá­vetőlegesen tudjuk meghatározni. Jelentős hátrány az ágazat szempontjából, hogy a hazai értékesítés a potenciális felvevőpiachoz képest kicsi, nincs jelentős stabil belső piacunk. Komoly hátrányként jelentkezik, hogy a hazánkban megtermelt halat nagyrészt élő formában tudjuk csak értékesíteni, így magasak az ezzel kapcsolatos költségek és veszteségek (teleltetés, apadó, szállítás stb.). A magas szállítási költségek azért jelentenek problémát, mert vi­szonylag távol vagyunk az európai piacoktól (Németország). A magas szállítási költ­ségeken túl a hazánkban érvényben lévő magas vízdíjak is rontják a hazai termelők pozícióit az exportpiacokon. 2.6.3. Az ágazat termelési alapjai (berendezkedés a termelésre) A tógazdasági termelés minden esetben megkívánja bizonyos alapvető erőforrások meglétét (föld, halastó, állat, befektetett eszköz, forgóeszköz, munkaerő stb.). Ezen erőforrások egy része objektív, míg más része szubjektív jellegű ráfordításként is ér­telmezhető. A halászatban tipikusan objektív ráfordítás a halastó, a víz, az ivadék, és szubjektívnek tekinthető a takarmány és a trágya, a szakmai hozzáértésen túl. (Ter­mészetesen a helyes népesítési arány megválasztása már szubjektív jellegű ráfordítás­nak minősül.) 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom