Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai
dolgozása folyik. A hazai mennyiségnek kb. 7%-át dolgozzák fel üzemi keretek között, de a nyugat-európai mércét nézve a kívánatos szint 30-40% között alakul. Szinte nincs olyan üzem, gazdaság, vállalkozás, amely kizárólag csak halfeldolgozással foglalkozna. A halfeldolgozás általában valamilyen termelési vagy kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódik. Az 1998-as évben 14 jelentősebb halfeldolgozó29 üzem működött Magyarországon, de ezenkívül még több olyan kis kapacitású halfeldolgozó egység is létezik, amelyek arra specializálódtak, hogy piacra juttassák azt a halat, amelyet már élve, jegelve nem tudnak értékesíteni. A hazai előállítású feldolgozott termékek mennyisége nagyon kevés, ezért a fogyasztók asztalára kerülő feldolgozott termékek zömében külföldi eredetűek. Az ágazat ugyan szerény mértékben, de kiszámíthatóan járul hozzá a nemzet- gazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú exportbevételekhez. A magyar export fő kiviteli iránya Németország és Olaszország, míg a legfontosabb konkurenseink az európai piacokon: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország és Franciaország. Kivitelünk esetében el kell különítenünk az őszi és a tavaszi exportot. Az őszi exporthalra (ponty) általában jellemző az 1,2-1,5 kg-os átlagtömeg; ez az export elsősorban fogyasztási célú. A magyar ponty elsődleges fogyasztói Nyugat-Európá- ban a vendégmunkások. A tavaszi exportot az előzőekben említett piaci súly alatti és feletti egyedsúly jellemzi, és ezeket a halakat elsősorban horgásztavak telepítésére hasznosítják. A ragadozó halak exportjáról elmondható, hogy szinte korlátlan mennyiségben és magas áron elhelyezhetők a nyugati piacokon. Az ország exportból származó bevételeinek mintegy 40%-a a korábbi években a balatoni angolna értékesítéséből származott. Az elkövetkező időszakban a balatoni angolna telepítésének elmaradása miatt ettől a bevételtől elesik a Balatoni Halászati Rt., és így Magyarország is. A jelenlegi magyar halexport elsősorban élőhal formájában realizálódik és kívánatos lenne a feldolgozott halászati termékek részarányának a növelése. A magyarországi halászati termékek importja értékben kifejezve éves szinten 20-30%-kal több, mint az export-árbevételünk. Az elmúlt években előfordult, hogy a horvát és a cseh ponty dömpingáron megjelent a hazai karácsonyi piacon, és ezzel esetenként súlyosan sértette a hazai termelők érdekeit. Az importtal kapcsolatban az is elmondható, hogy az akkor megfelelő Magyarország számára, ha választékbővítő, ármérséklő hatású, hiánypótló és a hazaival azonos vagy jobb minőségű. 29 Előre Halászati Szövetkezet, Kisbajcs (halfeldolgozó üzem); Hortobágyi Halgazdaság Rt., Nagyhegyes-Elep (halfeldolgozó üzem); Balatoni Halászati Rt., Balatonlelle-Innapuszta (halfeldolgozó üzem); Körösi Halászat Szövetkezet, Gyomaendrőd (halfeldolgozó üzem); Halker Kft., Halkcr Kft., Boglárlelle (halfeldolgozó üzem); KO-VA-HAL Kft., Folyás (halfeldolgozó üzem); DELFORG Kft., Nemessándorháza (halcsomagoló üzem); FISH and FOOD Kft., Bélapátfalva (halkonzerv üzem); Sáfrány Pisztrángtenyészet és Halfüstölde Bt., Szilvásvárad (halfüstölő üzem); EHRAT Kft., Kerecsend (lazacfüstölő üzem); PURU Bt., Tab (halpácoló üzem); GOUR- MANDISE Kft., Zalaszentgrót (csigafeldolgozó üzem); Franó István halkereskedő, Székesfehérvár (halfeldolgozó üzem); ANDREOL1 Kft., Miskolc (halpácoló üzem). 391
