Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai

Télen a Cladocerá-k gyakran teljesen hiányoznak a vizekből. A téli időszakot tartós vagy téli peték alakjában vészelik át, és csupán tavasszal kelnek ki. Szaporodásuk többnyire szűznemzés, de a Copepodá-k ivarosán szaporodnak. A Copepoda rákok naupliuszlárváiknak köszönhetően a téli planktonban is többé-kevésbé nagy számban fordulnak elő. A naupliuszlárvák a rákok ivaros szaporodásával jönnek a világra, és egyáltalán nem hasonlítanak a kifejlett állatokra. Csupán 10-12 vedlés után nyerik el végleges alakjukat. Télen a legerőteljesebben a Rotatoriá-k fejlődnek. Tehát míg a Copepodá-k és Rotatoriá-k nagy része egész évben megtalálható a planktonban, addig a Cladocerá-k csupán nyáron és ősszel láthatók a nyílt vízben.

116. ábra. A halastavak vizében gyakori kerekesférgek (Rotatoria)

Epiphanes (1) - 600 gm, Philodina (2) - 400 gm, Euchlanis (3) - 250 gin, Proales (4) - 450 gm, Brachionus (5) - 200 gm, Monostyla (6) - 150 gm, Kellicoltia (7) - 1 mm, KerateUa (8) - 200 gm, Notholca (9) - 200 gm, Trichocera (10)- 600 gm, Synchaeta (11)- 260 gm, Filinia (12)- 150 gm, Polyarthra (13) - 175 gm [APHA-AWWA-WPCF (1975): Standard methods for the examination

of water and wastewater - Washington]

375