Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.5 Ördög Vince: Halastavak hidrobiológiája – a tókezelés hidrobiológiai alapjai

29. táblázat. A disszociálatlan kénhidrogén a vizes oldatban mért összes szulfid százalékában

[Boyd (1981) után]

PH

Vízhőmérséklet (°C)

16

18

20

22

24

26

28

30

32

5,0

99,3

99,2

99,2

99,1

99,1

99,0

98,9

98,9

98,9

5,5

97,7

97,6

97,4

97,3

97,1

96,9

96,7

96,5

96,3

6,0

93,2

92,8

92,3

92,0

91,4

90,8

90,3

89,7

89,1

6,5

81,2

80,2

79,2

78,1

77,0

75,8

74,6

73,4

72,1

7,0

57,7

56,2

54,6

53,0

51,4

49,7

48,2

46,6

45,0

7,5

30,1

28,9

27,5

26,3

25,0

23,8

22,7

21,6

20,6

8,0

12,0

11,4

10,7

10,1

9,6

9,0

8,5

8,0

7,6

8,5

4,1

3,9

3,7

3,4

3,2

3,0

2,9

2,7

2,5

9,0

1,3

1,3

1,2

1,1

1,0

1,0

0,9

0,9

0,8

egyszerű módszerrel vizsgálhatók. Vízzel telt, bő szájú, körülbelül egyliteres üvegedényt vízzel megtöltve, szájával lefelé fordítunk a víz alatt. Az üvegedény alatt bottal megmozgatjuk az üledéket, és felfogjuk a felszabaduló gázt, ami az üvegedényből lassan kiszorítja a vizet. A gázzal legalább félig telt üvegedényt a víz alatt megfordítjuk, és engedjük kiszabadulni a felfogott gázt. Ugyanekkor gyufával megpróbáljuk azt meggyújtani, és ha sikerül, akkor metán van az üledékben, ellenkező esetben kénhidrogén.

A kénhidrogén kimutatására az ólomacetáttal átitatott papírcsík vagy kötéldarab is alkalmas lehet. A szulfid jelenlétét a papírcsik vagy a vízbe leeresztett kötéldarab megfeketedése jelzi. A kénhidrogén szúrós, záptojáshoz hasonló szagáról könnyen felismerhető. Ez a tulajdonsága használható üledékminták „potenciális kén- hidrogén”-tartalmának a vizsgálatára. Az üledéket jól zárható, bő szájú, kb. egyliteres üvegedénybe tesszük, 1-2 cm3 hígított sósavat (IN HC1) öntünk hozzá, majd lezárjuk és összerázzuk. Néhány perc elteltével az üvegedényt kinyitjuk és óvatosan megszagoljuk. A záptojáshoz hasonló szag jelzi a H2S jelenlétét. Ennek akkor van jelentősége, ha az üledékben nem látható a fekete vasszulfid csík. A vizsgálat nem azt jelenti, hogy a tóban a vizsgálat időpontjában ténylegesen kénhidrogén- mérgezésre kell számítani. Ez csupán azt jelzi, hogy az üledék pH-csökkenése H2S- képződést eredményezhet, ami a légnyomás csökkenésekor a gáz felszabadulásához vezethet.

Az üledékben lévő gázok kiűzése az üledék mozgatásával, gereblyézésével, fésülésével lehetséges. Jelentős gázképződéskor naponta a tó 10-15%-án mozgatható meg az üledék. Az egész tó üledékének a megbolygatásával ugyanis a metánnal együtt felszabaduló kénhidrogén halpusztulást idézhet elő. Ha az üledékben a vizsgálatokkal szulfid mutatható ki és az üledék pH-értéke 6-6,5 alatti, akkor az üledék mozgatása előtt mészkőpor kivitele javasolható a pH növelésére és a kénhidrogén- képződés csökkentésére.

367