Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok

Az őszi lehűlés bekövetkeztével fokozatosan leáll a halak táplálkozása'. A halak a ta­vak mélyebb területeire húzódnak és felkészülnek a telelésre. Hazánkban általában október elejére hűlnek le annyira a vizek, hogy hozzá lehet fogni a tulajdonképpeni lehalászáshoz. A halászok a felkészítés szakaszában rendbe hozzák a hálókat, válogató asztalokat, szákokat stb. A munkaruhákra (csizma, kö­peny, esőkabát, gumikesztyű stb.) külön gondot kell fordítani. Gondolni kell arra, hogy ha hiányos vagy alkalmatlan munkaruha miatt a halász nem tud eleget tenni fel­adatainak, időveszteség, kapkodás és idegeskedés lesz az eredmény. A teleltetőtavakat felkészítik a lehalászott halállományok fogadására. Ennek során a nyáron szárazon tartott és felgazosodott telelőket kikaszálják, a gazt kihordják. A víz alatt tartott telelőket (ha pl. nyáron ivadéknevelésre használták) lecsapolják, mésszel fertőtlenítik. Az őszi lehalászási munkák a tavak lecsapolásával kezdődnek. A lecsapolás a hal korosztályának megfelelő méretű rácson keresztül történik. A rácsokat folyamatosan takarítani kell. A tó lecsapolása során a halak a tavakban kialakított mélyebb részek­be, a halágyakba kényszerülnek. A halászok feladata a halak hálóval történő kifogá­sa a halágyakból. A halakat a hálóba beálló szákoló halász meríti ki, és nagyméretű műanyag vödrökbe, halaskosarakba teszi. A vödörből a hal a válogatóasztalra kerül. A válogatóasztalról faj és méret szerint különválogatják a vegyes állományokat és ideiglenes tartóhálókra gyűjtik a különböző szortimenteket, ahonnan mérlegelést kö­2.4.6.11. Őszi lehalászás, a termés betakarítása 298 80. ábra. A hálóhúzó halászbrigád a belső halágyban összegyűlt halakat a tanyahely felé tereli

Next

/
Oldalképek
Tartalom