Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.1 Horváth László–Urbányi Béla: Tógazdasági haltenyésztés
Az élő halból a húskitermelés a konyhakész feldolgozás során kb. 50-60%. A hal feje, a pikkelyzet és a hasüregben lévő fogyasztásra alkalmatlan zsigerek együttesen az élő hal súlyának kb. a 40-50%-át teszik ki. Hazánkban a legnépszerűbb halétel a halászlé. A halászlé készítése során a veszteség lényegesen kisebb, mert a fej, a megtisztított uszonyok és az ivarszervek - ikra és haltej - is fontos alkotóelemei ennek az ízletes és sokféle módon készíthető ételnek. A halászlé készítésére a legalkalmasabb halfaj a ponty. Más fajok, például a nagytestű keszegfélék, a növényevő halak, a kárász stb. sütőhalként szerepelnek. Egyre népszerűbbek az elmúlt időszakban megismert halsaláták, pástétomok és más ízletes hal- készítmények. 2.1.2. A tenyésztett halak környezeti igényei A következőkben tekintsük át az édesvizekben tenyésztett halak különböző csoportjait azok környezeti igénye alapján. A tenyészkömyezet szerint a fenti csoportba sorolható halak esetében három fő kategóriát különíthetünk el:- A hideg vízben tenyésztett halak (elsősorban pisztrángfélék, amelyek 10-14 °C-os vízben tenyészthetők),- a melegvízi halak, amelyek elviselik a mérsékelt égövi tél 0-4 °C-ra lehűlő vízhőmérsékletét is, azonban számottevően növekedni csak a meleg, 20 °C-os tenyészperiódusokban képesek (elsősorban ponty- és harcsafélék),- ^ trópusi környezetet igénylő csoport (a tartósan 15 °C alatti vízhőmérséklet pusztulásukat eredményezi). Európa sík területein, és így hazánkban is a melegvízi halfajoknak vannak meg a kedvező tenyésztési feltételei. Ezeket a legeredményesebben földmedrű halastavakban tenyésztik. A hidegvízi csoport néhány képviselője a középhegységeink patakjai által táplált kis tavakban és medencékben tenyészthető. Hazánkban a megfelelően tiszta és egyenletes vízhozamú patakok száma igen kevés, ezért a hidegvízi csoport gazdasági jelentősége is kicsiny. A télen is legalább 15 °C-ot igénylő trópusi csoport néhány képviselőjét geotermikus eredetű meleg vizekben, illetve ipari és mezőgazdasági hulladékvizekben, intenzív, medencés tartási körülmények között nevelik hazánkban is. A tenyésztett halfajok másik osztályozása azok táplálkozása alapján végezhető el. így megkülönböztethetünk békés és ragadozó halfajokat. A békés halfajok között növényevő és mindenevő fajokat tenyésztünk. A növényevők elsősorban a vízi makrovegetációt fogyasztják (amur), illetve a lebegő fitoplanktont szűrik (fehér busa). A zooplanktont fogyasztó pettyes busa apróállat-szűrő faj, míg főhalunk, a ponty a természetes forrásokból a zooplankton és a zoobentosz élőlényeit fogyasztja, de képes megemészteni a keményítőtartalmú gabonaszemeket (gazdasági abrakot) is, ezért mindenevő. 215
