Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.5 Szabó Tamás–Horváth László–Urbányi Béla: A halak szaporodásbiológiája

A) 5 B) 35. ábra. A halak heréjének (A) és spermiumának (B) felépítése 1 ősondósejt (archispenniogonium), 2 spermiogoniumok, 3 elsőrendű spermiocita, 4 másodrendű spermiocita, 5 spermida, 6 érett ondósejtek (spermiumok), 7 kötőszövetes tok után egy, a spermium farkát (flagellumát) gyűrűszerűén körülölelő citoplazmatikus kitüremkedés található, amely 2-10 darab mitokondriumot tartalmaz. A faroktengely töve és a citoplazmatikus kitüremkedés között egy úgynevezett postnucleáris csator­na figyelhető meg. A here típusai A halak spermiumképzésének színhelye a here. Ez két lebenyből álló hosszúkás pá­ros szerv, amely a hasüreg háti részén helyezkedik el hosszanti irányban. A lebenyek lehetnek részlegesen összenőttek, mint a sügérnél vagy teljesen összenőttek, mint a guppinál. A here kivezetőcsatomája a végbélnyílás és a húgycső között elhelyezkedő ivamyílásig, az ivari papilláig tart. A csontoshalak heréjének két fő típusa ismert: a csöves vagy tubuláris here, és a lebenyes vagy lobuláris here. A tubuláris here első­sorban az elevenszülő fogaspontyfajokra (Poecilidae család) jellemző, míg a gazda­sági jelentőséggel bíró fajok mind lobuláris herével rendelkeznek. A két fő típus morfológiájában és a spermiogenezis rendszerében tér el egymástól: 1. A csöves here központját egy nagyméretű üreg képezi, ahol a spermiumok sper- matozeugmáknak nevezett csomókban találhatók. Ebből az üregből csövek nyúlnak sugárirányban a here szélei felé, amelyekben a spermiogenezis fázisainak megfelelő­en a csúcstól a központi üreg felé találhatóak meg a különböző fejlődési stádiumú hímivarsejtek. A csövek csúcsában található A típusú spermiogóniumok még egyen­ként fejlődnek, a központi üreg felé haladva az előzőekből kialakuló B típusú spermiogóniumok azonban már cisztákat képeznek és ezek a ciszták folytatják fejlő­174 — nukleusz ■ centriólum- mitokondrium — axonéma

Next

/
Oldalképek
Tartalom