Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben
A) GENOM A 29. ábra. A RAPD reakció elve és a reakcióban létrehozott mintázatok bemutatása. A) A RAPD reakció sematikus ábrázolása (Caetano-Anolles és mtsai, Plant Mol. Biol. Rep. 9: 294-307, 1991, 2. ábrájáról engedéllyel reprodukálva). Az „Agenomról” egy adott primerrel kapott mintázathoz (felső rész) képest a „B genomról” ugyanazon primerrel kapott mintázat (alsó rész) a következő eltéréseket mutatja: „a” fragment mérete a két primer közé beépült új DNS szakasz miatt megnövekedett (inszerció); „b” fragment mérete a két primer közötti szakasz egy részének kiesése (deléció) miatt csökkent; „c” szakaszba a két primer közé olyan hosszú DNS szakasz épült be, hogy a másolás során keletkezett egyesszálú fragmentek nem fedik át az új szakaszt, így a kérdéses csík eltűnik; „d” esetében egy pontmutáció módosítja az egyik primer kötődési helyét - az eredmény ismét a csík eltűnése; az „e” fragmentbe beépült szakasz tartalmaz egy újabb kötőhelyet, mely előnybe kerül a régivel szemben, ezért a felsokszorozott fragment mérete lecsökken. B) A RAPD reakcióban előállított fragmentmintázat (bal oldalon) kísértetiesen hasonlít a kereskedelemben az áruk azonosítására használt vonalkódra (jobb oldalon), ezért sokan az előbbit is „molekuláris vonalkódnak” nevezik. C) Tizenhárom különböző halfajból izolált DNS összehasonlító RAPD analízise ugyanazzal a primerrel. A minták sorrendben: 1. Dévérkeszeg, 2. Karikakeszeg, 3. Bodorka, 4. Vörösszárnyú keszeg, 5. Ezüstkárász, 6. Compó, 7. Ponty, 8. Kárász, 9. Zebradánió, 10. Lesőharcsa, 11. Törpeharcsa, 12. Afrikai harcsa, 13. Csuka, 14. Molekulasúly marker. A képen jól látszik, hogy közeli rokonságban levő és morfológiailag nagyon hasonló fajok RAPD mintázata is egyértelmű különbségeket mutat 156
