Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben
1.4. Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben1 Az elmúlt másfél-két évtizedben a kutatás-fejlesztés területén a molekuláris biológia és biotechnológia robbanásszerű fejlődése volt megfigyelhető. Ezen fejlődés eredményeként olyan új ismeretek és módszerek birtokába jutottunk, amelyek forradalmasíthatják az állattenyésztés legtöbb ágazatát, így a haltenyésztést is. A gerinceseken belül a halak alkotják a legnépesebb osztályt, huszonkétezer fajukat ismerjük. Amellett, hogy nélkülözhetetlen tápanyagforrást biztosítanak az emberiségnek, díszhalként és horgászzsákmányként is hasznosak, sőt igen fontosak a biológiai kutatás számára is. Könnyen tanulmányozható embrionális fejlődésük és a gerincesek evolúciós folyamatában elfoglalt fontos pozíciójuk miatt szívesen tanulmányozott objektumai és kedvelt modellállatai számos tudományterületnek, közöttük a molekuláris biológiának is. Az alapkutatás mellett célirányos kutató-fejlesztő munka folyt azokon a haszonhal fajokon is, melyek a jelen vagy jövő haltenyésztése számára kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az alap- és alkalmazott kutatások során kidolgozott molekuláris módszerek a hagyományos eljárásokkal kombinálva jelentős előrelépést tehetnek lehetővé a halgazdálkodás területén. Mivel várható, hogy a jövőben az előbbi eljárások alapvetően meghatározzák majd a tenyésztői munkát és nélkülözhetetlenné válnak az akvakultúra mindennapjai számára, ezért fontos lenne, hogy minél többen megértsék elvi alapjukat és megismerjék alkalmazásuk lehetőségeit. A rendelkezésre álló terjedelem nem teszi lehetővé, hogy a molekuláris halbiológia minden aspektusát alaposan elemezzük. Ezért elsősorban azt a témakört tárgyaljuk részletesebben, mely nagy valószinűség szerint a legnagyobb hatással lesz a nemzetközi és a hazai haltenyésztés további fejlődésére az elkövetkező évtizedekben: a molekuláris markerek alkalmazását az akvakultúrában és halbiológiában. Ennek az áttekintésnek a célja, hogy egyetemi/főiskolai hallgatók, valamint a téma iránt érdeklődő haltenyésztő szakemberek számára megvilágítsa, hogyan izolálhatok, analizálhatók és miért fontosak ezek a markerek. Példákkal szemléltetjük azt is, miként lehetne használatukat minél előbb beiktatni a hazai haltenyésztés mindennapos gyakorlatába, és hatékonyan ötvözni a klasszikus halszaporítás, haltenyésztés és halbiológia eljárásaival. A fejezet első része (1.4.1.) a megértéshez szükséges molekuláris biológiai alapfogalmakat ismerteti. A következő (1.4.2.) alfejezet2 azokat az eljárásokat mutatja be, 1 Orbán László Senior Scientist Laboratory of Fish Biotechnology Institute of Molecular Agrobiology National University of Singapore Singapore A szerző 1998-ig a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban dolgozott. 2 A molekuláris biológia alapjait ismerő olvasók az első két alfejezetet kihagyhatják. 142