Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
val. Bár ez utóbbi tetszetős fajta növekedési erélye elmarad az intenzív fajtákétól, alkalmazkodó képessége a változatos hazai vizekhez, igénytelesége és természetes táplálékkereső, hasznosító ösztöne kifejezetten alkalmassá teszik a horgász célú fel- használásra. 1.3.10.2. A ginogenezis és az ivarátfordítás A 70-es évek végén egy négyéves pontynemesítési programot indítottak az ELTE (Göd), a HAKI (Szarvas) és a TEHAG (Százhalombatta) kutatói, a ginogenezis és az ivarátfordítás módszereinek kombinálásával. Céljuk az erősen beltenyésztett pontyvonalak létrehozása, a heterózishatást biztosan és ismételhetően kiváltó keresztezések kialakítása volt. Munkájukat megnehezítette, hogy a genommanipulációs technikákat csak néhány éve írták le először halakon. Kutatásaik során tehát — ebben a korai időszakban - a lejátszódó folyamatok biológiai és genetikai hátterét kellett először feltárni, majd ezek ismeretében nyílhatott lehetőség gyakorlati alkalmazásukra. Miközben ezeket az alapokat kutatták, újabb és újabb kérdések, lehetőségek merültek fel. Vizsgálataik még napjainkban is példaértékűek, főként a heterozigozitás szintjére és a rekombinációs gyakoriság megállapítására vonatkozó számításaik. Munkájuk során több generáción keresztül alkalmazták a ginogenezis és az ivarátfordítás rendszerét, folyamatosan mérve közben az utódokban bekövetkezett fiziológia és genetikai változásokat. Vizsgálataik egyik fő eredményeként kialakították az ún. G-S (ginogene- zis-ivarátfordítás) rendszert, amely segitségével a homozigozitás szintjét a maximumig lehetett növelni, a beltenyésztési leromlás hatásainak károsító megjelenése nélkül. Megállapították továbbá, hogy egy ginogenetikus generáció beltenyésztettsége 12 testvér-testvér párosításnak felel meg. A rekombinációs gyakorisági mérésekre más kutatócsoportokkal megegyezően feltűnően magas értéket, átlagosan 35,4%-os értéket kaptak. Eredményeik alapján tehát megállapítható, hogy a halakban (kifejezetten a ponty esetében) minden harmadik génben megtörténik a crossing over az ivari osztódások során. Ez azt jelenti, hogy az állományszintű teljes homozigozitást még a G-S rendszerrel is csak generációk hosszú sora után lehet megközelíteni. Vizsgálataik jelentősen hozzájárultak a beltenyésztés genetikai alapjainak megértéséhez, a pontynemesítési irányvonalak kitűzéséhez és a keresztezésekkel kiváltható het- erózishatás optimális alkalmazásához. 1.3.10.3. A mitotikus ginogenezis kiváltása A mitotikus ginogenezis, vagyis az első mitotikus osztódás genomduplikációs gátlása, illetve ennek gyakorlati hasznosítása a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Haltenyésztési Laboratóriumának ilyen irányú kutatásaihoz fűződik. Sikeresen állítottak elő tetraploid afrikai harcsákat és interspecifíkus sperma (rózsás diszmáma - Barbus con- chonius) használatával mitótikusan ginogenetikus egyedeket. Ezen utóbbi állatok minden génjükre homozigóták voltak, mutatva az afrikai harcsák fordított (ZW rendszer) ivaröröklődési rendszerét. A tetraploidok alkalmasak lehetnek „üzemi méretű” steril triploidok előállítására, illetve diploid spermájuk hordozza az egy embrió kifejlődéséhez szükséges genetikai információtartalmat. így ezen spermák mélyhűtéses tartósítása 140
