Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
szelekció pozitívan hat a hátmagasság értékeire, tehát csökkenteni fogja). A 7. táblázat bemutat néhány példát a gazdasági halak korrelációs kapcsolataiból. » 7. táblázat. Néhány példa a szivárványos pisztráng termelési tulajdonságainak korrelációs kapcsolataiból Tulajdonság I. Tulajdonság II. Korrelációsérték növekedés tápanyag-hasznosítás 0,99 növekedés hús/zsír arány-0,47 növekedés gonádsúly-0,49 növekedés tennékenység-0,59 hús/zsír arány tápanyag-hasznosítás-0,40 hús/zsír arány gonádsúly-0,29 Mint a felsorolásból látható, a legfontosabb termelési tulajdonság, a testtömeggyarapodás (a növekedés intenzitása) pozitív korrelációban áll a tápanyag-hasznosítással, vagyis minél gyorsabban nő az állat, annál kedvezőbbnek mutatkozik a tápanyag-hasznosítása. Viszont ha gyorsan nő az állat, a gonádok fejlődése, növekedése, funkcionális alkalmassága jelentősen csökken. Ez utóbbi a termelők számára kedvező hatás, bár a tenyészkiválasztást megnehezíti. Tehát a gyorsan és nagyra növő egye- dek ivarproduktuma, illetve azok életképessége a negatív korreláció miatt hátrányt fog szenvedni az átlagos növekedésű egyedek termékenységével összehasonlítva. 1.3.5.5. A populáció genetikai szerkezetét befolyásoló tényezők A haltenyésztésen belül populációnak az egyedek olyan tényleges szaporodási közösségét tekintjük, amelyet egy termelési cél érdekében irányítottan alakítanak ki, hasonló génállománnyal rendelkeznek és egyértelműen különböznek más populációktól. Természetesen a populáció jellege nemzedékről nemzedékre a fogyasztói igények kielégítése miatt változhat, de alaptulajdonságaikban (pl. a hortobágyi tájfajtának a szikes vizekhez való alkalmazkodása) nem vagy csak alig módosul. A Hardy-Weinberg szabály szerint egy populáció akkor van egyensúlyi helyzetben, ha az állomány alléi- és genotípus-gyakorisága nemzedékről nemzedékre állandó marad. Ilyen állomány csak úgy alakulhat ki, ha az egyedei véletlenszerűen szaporodnak, nem hat rájuk a természetes szelekció, genetikai rendszerükben nem történik mutáció, nincs migráció és elegendően nagy egyedszámmal rendelkeznek. Mint a feltételekből látható, ilyen populáció nem fordulhat elő sem a természetben, sem mesterséges viszonyok között. Az lehetséges, hogy egy gén esetében (pl. valamilyen színgén) az ember által irányítottan fenn lehet tartani az egyensúlyt időről időre, de a véletlenszerű hatások előbb vagy utóbb módosíthatják és módosítják az állományokat. Ezek a természeti hatások a gerincesek közül talán a halaknál jelentkeznek a legkifeje- zettebben, mivel e csoport még a gerinces evolúciós fejlődés kezdeti időszakában alakult ki, és még napjainkra sem stabilizálódott genetikai szerkezetük. így a mutációs ráta, a véletlenszerű rekombináció és a környezet hatása a halak esetében a legkifejezettebb. 116
