Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
50%-a éri el az ivarérettséget, míg kedvezőtlen környezetben akár a teljes állomány elpusztul. Néhány példa az egyes letalitási szintekre: letális - mexikói kardfarkú hal Simpson úszóváltozata, szemiletális - mexikói kardfarkú hal Líra úszóváltozata, az albinizmus amerikai harcsán, szubvitális - albinizmus sok halfajnál, a kék, az arany és a szürke színeződés pontyon, az arany szín a nílusi tilapián, a berliner rajzolat mexikói kardfarkú halon. Ezeknek a látványos, a díszhaltenyésztők számára értékes tulajdonságoknak a felszaporítása, rögzítése a populációban - a letalitás mértékétől függetlenül - más nehézségeket is okozhat. Példa lehet a szubletális Líra-úszójúság a mexikói kardfarkú halon, ahol a női egyedek érzékenyebbek, könnyebben pusztulnak, a hím párzószerve (gonopódiuma) viszont extrém nagyra nő meg, így párzásra csak egy kis operáció után alkalmas. Nagyhatású gének A nagyhatású, az egyes értékmérő tulajdonságokat érintő - a szarvasmarha Culard génjéhez hasonló — gének a halak körében még alig ismertek. Jelen ismereteink szerint csak a szivárványos pisztrángon Írták le a fémeskék testszint okozó, a testtömeget akár 25%-kal is kedvezően befolyásoló tulajdonságot. Módosító génhatások Ezek a gének, allélok nem elsődlegesen határozzák meg egy tulajdonság kialakulását, hanem a más gének által determinált jegyeket módosítják. Ilyenek például a tükrös ponty pikkelyzetének nagyságát, azok eloszlását irányító gének, illetve a koiponty foltjainak nagyságát, elhelyezkedését, színezetének intenzitását módositó gének. Ez az egyik oka, hogy a kívánt színezetű, foltozottságú koipontyok rendkívül értékesek. Arra lehet szelektálni, hogy koiponty fehér és vörös szinű legyen, arra is, hogy ezek a színek foltokban jelentkezzenek (Kohaku), de hogy e foltok például kifejezetten a fejtetőn legyenek (Tancho Kohaku) és sehol máshol ne forduljanak elő a testen, azt feltételezhetően számos módosító gén és az embrionális „sejtvándorlás” határozza meg. 1.3.5. Mennyiségi tulajdonságok 1.3.5.1. A mennyiségi tulajdonságok jellemzői és fontosságuk a haltenyésztésben Mig a minőségi tulajdonságok gazdasági jelentősége többnyire másodlagos és gyakran nincs is pénzben kifejezhető értékük a gyakorlati haltenyésztésben, addig a mennyiségi tulajdonságok szerepe gazdasági szempontból igen jelentős. A legtöbb haltermelő elsődleges célja a minél nagyobb árutömeg előállítása a lehető legolcsóbban. A nagy áru112
