Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.3 Váradi László: Halgenetika
Mint látható, a hím nemi jelleget meghatározó gén (M) az X,Y és a W ivari kromoszómákon is megtalálható. Az O gén kontrollálja az M gén működését, amelynek szerkezete és funkciója eltérő az egyes ivari kromoszómákon. Az Cf és az 03-ról le- iródó fehérjék gátolják az M gén működését, míg a 02 fehérjéi serkentőleg hatnak rá. ivari kromoszómák fenotípus M X M Xi M K o, O, J-L O, M \S Oj nőstény hím nőstény 17. ábra. Az ivar öröklődés genetikai rendszere Az ábrán az X, az Y és a W az ivari kromoszómák típusát jeleníti meg, míg az O, 2,3 (Operator) és az S (Szupresszor) gén a M (Masculin) gént befolyásoló DNS szakaszok jelei. A szaggatott vonal a gátló, a folyamatos vonal a serkentő hatást ábrázolja Az ún. erős női ivari kromoszómán, a W-n levő S gén még az Y kromoszómán levő M működését is képes gátolni, vagyis a WY egyedek nőstényekké alakulnak. Ezek szerint a Masculin gén indítja be a hímmé válást (XY), illetve működésének hiányában az ivarilag kialakulatlan állatból női ivarú lesz (XX, WX). Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a már aktiválódott Masculin gén után bejuttatott ellentétes ivari hormonok, illetve az ivarszervek nem válthatják ki az ivarcserét. A hímekbe női nemi hormonokat juttatva, bár a másodlagos jellegek megváltoztak, az ivarszervek nem formálódtak át, legfeljebb sterilitást okoztak. Hasonló volt a tapasztalat, amikor ellentétes ivarszerveket transzplantáltak át. 1.3.3.3. Az ivar kialakulását befolyásoló egyéb tenyézők Az ivar öröklődésének megismerését tovább bonyolítja az elsődleges (az ivarszervek) és a másodlagos ivarjellegek (az ivarszervek tartozékai, függelékei és a külső megjelenés) változatos megjelenési formája. Például a fenotípusos ivari dimorfiz- mus lehet állandó (pl. a guppiknál - kis testű, élénk színű hímek és a nagy testű, vadszínű nőstények) és lehet időleges, mint a lazacféléknél (a tenyészidőszakban je103
