Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Almaültetvények csöpögtető öntözése

tényezők (elsősorban a talaj típusa, nedvességtartalma, a csapadék mennyisége, eloszlása stb.) figyelembevételével kell kiszámolni.

Általában csak a 15—25 mm feletti csapadéknak van szerepe a gyökérzet vízellátásában.

A túlöntözés következményei

Kötött talajok esetében a túlöntözés a talajok levegőtlenségéhez vezethet, így a talajélet egyensúlyának megbomlását idézi elő, s ezen keresztül gátolja a fák élettevékenységét. Lazább szerkezetű ún. váztalajok esetében a túlzott vízellátás a talaj különben is alacsony ásványi és szerves tápanyagtartalmának kilúgozódásához vezet, s ez károsan hat a fa tápanyagtartalmának megváltoztatásán keresztül a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára.

Példa az öntözővízigény kiszámításához:

Sövény almaültetvény sor- és tőtávolsága 5x3 m; a sövény szélessége 1,7 m, magassága 3,0 m; talaja vályog. A csöpögtetőtestek száma fánként 3 db; a benedvesített területhányad 25%, azaz 3,7 m2. Az ültetvény évek óta rendszeres csöpögtető öntözésben részesül és termőegyensúlyban van.

3 • 1 Iß '1”

Az ültetvényre jellemző Cj szorzó = -—^—=1,02 (a 44. ábra szerint).

A napi középhőmérséklet 20 °C, és az A típusú kád párologtatása 3 mm, így a területre vetített vízfogyasztás (ET)= 1,4 mm. Egy fára vetítve l,4x 15 = 21,1 (a43. ábra alapján).

A vízfogyasztást júliusban mérjük, tehát a növényre jellemző szorzótényező, a 5 = 1,1. így a fa vízszükséglete 21 x 1,1 =23,1 l/'nap (a 43. ábra alapján).

A talajtípusra jellemző evaporációs veszteséget figyelembe vevő E szorzó = 1,15, tehát 23,1 X 1,15 = 27 1, a napi öntözővízigény fánként. A három csöpögtetőtestre elosztva ez csöpögtetőtestenként 27: 3 = 9 1 kiöntözendő vízmennyiséget jelent, amely pótolja a beöntözött talaj napi vízveszteségét.

92