Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

A csöpögtető öntözés agronómiái tervezésének alapkérdései

A kísérletek szerint a nedvesített terület horizontális irányban a következő esetekben növekszik:

— ha a talaj mechanikai összetétele finomabb;

— ha nagyobb a vízkibocsátó egységek (csöpögtetőtestek) víz- szállítási sebessége;

— ha a vízpótlás, az öntözési szakasz rövidebb időtartamú.

Ezen összefüggések alapján Keller és Karmeli a nedvesített talaj- térfogat-százalék értékének becslésére a vízszállítás sebességének, a talaj szerkezetnek a figyelembevételével a csöpögtetőtestek kedvező kiosztásának (egymástól való távolságának) meghatározására táblázatot készített (lásd 9. táblázat). A táblázat a nedvesített-térfogat százalékának értékeit adja meg egyforma távközökben elhelyezett csöpögtetőtestek esetében.

A csöpögtetővezetékek mentén a csöpögtetőtestek ilyen kiosztása a talaj felszíne alatti megközelítően 30 cm-es mélységben meglehetősen egyforma szélességű, összefüggően nedves sávot eredményez.

A táblázatban közölt értékek általános feltételekre vonatkoznak, amikor öntözési szakaszonként kb. 40 mm vizet juttatunk ki. A táblázat hiányossága, hogy a kiadott vízmennyiséget az esőztető öntözés víznormájában (40 mm) adja meg. Ilyen nagy vízadag csöpögtető öntözés esetén irreális értéket ad.

Kísérleteket végeztek az eloszlás kiterjedésének kiszámítására a talaj fizikai tulajdonságainak figyelembevételével. Ez a módszer azonban meglehetősen komplikált és nem megbízható.

Tervezés céljára a hazai viszonyaink között végzett vizsgálatok eredményei, melyeket részletesen a 38., 39., 40., 41. ábrákon mutatunk be, elfogadhatók. A különböző szelvényekből származó talajminták elemzésekor a szükséges módosító tényezőket figyelembe kell venni.

A talaj adott, tényleges nedvességének meghatározása gyorsan és jó megközelítéssel a Kazó-féle tenziométerrel vagy irrométerrel végezhető el.

A tenziométert vagy irrométert az egész tenyészeti idő alatt az ültetvényben lehet hagyni, így a feljegyzések alapján folyamatosan nyomon lehet követni a talaj nedvességi állapotának változásait.

84