Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Előszó
Előszó A csöpögtető öntözés üzemi méretű alkalmazásának igen rövid a múltja hazánkban. A különösen száraz, vízszegény területeken figyelhető meg terjedése, főleg ott, ahol az eredményes növény- termesztésnek vagy a termésátlagok további fokozásának a vízhiány az akadálya. A csöpögtető öntözéssel folyamatosan és minimális veszteséggel juttatható a növényekhez á víz, tehát rendkívül víztakarékos és jó hatásfokú öntözési mód. A vízelosztást tekintve: a felületi öntözés esetében a hasznosított talaj egész felületét, a csöpögtető öntözéssel pedig csak a haszon- növény által ténylegesen igénybe vett területet látjuk el optimális mennyiségű vízzel. Alkalmazkodni tudunk a növény változó vízigényéhez. Ez az előny nemcsak a vízelosztásra vonatkozik, hanem minden vízben oldható anyagra, pl. a tápelemekre is, s ez egyben a tápanyagpótlásnak új lehetőségét teremti meg. A hazánkban évente lehulló csapadék mennyisége, annak egyenlőtlen eloszlása — és mivel az ültetvények nagyobbik része a kifejezetten vízszegény körzetekben helyezkedik el — szükségessé teszi a gyümölcs- és szőlőültetvények nagy részének öntözését. A hatásos vízpótlás csak olyan öntözési eljárással valósítható meg, mint a csöpögtető öntözés. Hazai bevezetésében és elterjedésében nagy szerepet játszik az ültetvények optimális mérete, többségében korszerű gépesítettsége, a fejlett agrotechnikai eljárások széles körű alkalmazása. Ezek a termésmennyiségek jelentős növelését eredményezték. A termésátlagok további emelésének egyik feltétele a korszerű és biológiailag is megalapozott vízpótlás. Az öntö5
