Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Tápanyagpótlás csöpögtető öntözéssel
A talaj felszínére kijuttatott, valamint a rendszeres tápanyagpótlás során a vízpótlás hatására oldatba került műtrágya együttesen eredményezi a (80 mg/100 g) talajban előforduló viszonylagos nagy töménységet (86. ábra). A második öntözést követő 24 óra alatt a nitrát—N szinte a talajforgatás mélységéig és nagy szélességben vándorol a talajban (1—2 mg/100 g talajban). A talaj mélyebb szelvényében (6—8 mg/100 g talaj) nagyobb töménységű nitrát fordul elő. Ez azzal magyarázható, hogy az első öntözés alkalmával a talaj felső szelvényében előforduló nagy töménységű műtrágyát a második öntözés vízmennyisége a talaj mélyebb szelvényébe mosta (lásd 87. ábra). A nitrát anionja nem kötődik meg a talajkolloidokon, hanem oldatban marad oldható sók formájában, s így szinte szabadon követi a talajnedvesség mozgását. A nitrát a nedvesség hatására horizontálisan és vertikálisan is jól mozog. A kapillaritás hatására a talaj alsóbb szelvényeiből a felsőbb talaj szelvénybe is vándorolhat. A kálium eloszlása is kedvező képet mutat. Az első öntözést követő 24 óra múltán a csöpögtetőtest alatt kis gócban viszonylag nagy töménységben, majd táguló körben egyre csökkenő töménységben fordul elő (88. ábra). A második öntözést követő 24 óra múltán a nagy töménységű K (100 mg/100 g talajban) 0,4 m mélységben, 1,6—2,0 m átmérőben 86. ábra. NOa—N eloszlása az 1. öntözést követő 24 óra múltán a talajban (mg/100 g) 188
