Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Tápanyagpótlás csöpögtető öntözéssel
juttatása után a csőhálózatot tiszta vízzel átmosatjuk. Ennek egyszerű módja, hogy a tápanyag kijuttatása után a rendszert tiszta vízzel még 1—2 órán át működtetjük. A megoldás előnye, hogy a tiszta víz elősegíti a tápanyag eloszlását a talajban. A csöpögtető öntözéssel végzett tápanyagpótlás hatékonyságára, a műtrágyák hasznosulására vonatkozó megbízható, számszerű adatokkal nem rendelkezünk. A korábbiakban azonban vizsgáltuk a víz eloszlását a talajban, valamint a gyökérzet fejlődését. így megbízható adataink vannak a tápanyagok várható optimális felhasználási helyéről. Feltételezhetjük, hogy ha a tápanyagok vizes oldatát a gyökérzónához juttatjuk, akkor a hasznosulás legkedvezőbb lehetőségét biztosítjuk. A feltételezés bizonyítása céljából megvizsgáltuk, hogy a különböző módon kijuttatott műtrágya hogyan oszlik el a talajban. A vizsgálat során a rendszeren keresztül kiadható és külön műveletként a csöpögtetőtestek alatt elhelyezett, de oldott műtrágyák talajbani eloszlását vizsgáltuk. A vizsgálatban szereplő műtrágyák: Agromax 39 K, 30 P és Volldünger Az Agromax 39 K műtrágyát a rendszeren keresztül, a Voll- düngert és a 30 P műtrágya oldatát külön műveletben juttatták a csöpögtetőtestek alá. A tápanyagokat egy alkalommal adták, majd az első és második öntözést követő 24 óra múltán 20x20 cm-es térhálózat csomópontjaiból vett talajmintákból határozták meg a műtrágya mennyiségét. A vizsgálatok alapján lehetett meghatározni a tápanyagok eloszlását a talajban. • A vizsgálat helye Dánszentmiklós; a talaj homokos vályog Ak = 30—31, a műtrágyaoldat töménysége 5%, az egy csöpögtetés alkalmával kijuttatott víz 15 1, a csöpögtetőtest vízszállítása 1,5 1/h. Öntözés nélküli kultúrákban a tápanyagok eloszlását a talajban a művelés minősége, a tápanyagok kijuttatásának módja (felszíni 185