Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)

Grafikus tervezési módszer

— minden fa mellé 1 db csöpögtetőtestet helyezünk el;

— egy csöpögtetőtest vízhozama 6 1/h;

— legnagyobb lejtés 2 m/100 m az 1. szárnyvezeték mentén.

A következőképpen határozzuk meg a fajlagos vízhozam értékét:

n a csöpögtetőtest vízhozama

v a csöpögtetőtestek közötti távolság ’

QF = ^=3l/hlm.

2 m

A 67. ábrán keressük meg a kapott QF értéket (3 1/h/m), és kössük össze az origóval.

Tételezzük fel, hogy a szükséges vízmennyiséget 13 mm-es belső átmérőjű csővel tudjuk elszállítani. A kisebbik grafikon ordinátáján megkeressük a 13 mm-t, majd párhuzamost húzunk az abszcisszával, s ahol metszi a 3 1/h/m-es egyenest, ebből a pontból merőlegest húzva az abszcisszára megkapjuk a keresett munkagörbét, ez esetben a 17-est.

A következőkben megrajzoljuk a grafikon léptékével egyezően az 1. szárnyvezeték nyomvonalának a terepfelszínét. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szárnyvezetékvégeket a szerkesztéskor fel kell cserélni. Tehát mindig a szárnyvezeték vége kerül az origóhoz!) Az üzemi nyomásnak (0,1 N/mm2) megfelelően felrajzoljuk a ±10%-os eltérés vonalát.

Amennyiben csak 13 mm átmérőjű szárnyvezetéket kívánnánk alkalmazni, a 68a ábrán látható helyzet állna elő.

A 13 mm-es cső a 68b ábra szerint kb. 100 m-en elégíti ki a vele szemben támasztott követelményeket. Ezért más átmérőjű (10 mm, 16 mm) csövek alkalmazásával tudjuk a legjobb közelítéssel érni (lásd 68c ábra).

A tervezés során nem kell valamennyi szárnyvezeték méretét kiszámítani, hanem minden esetben kiválasztjuk a jellemző vezetékeket, és csak ezeket kell megtervezni. Esetünkben az 1., 5. és 10. szárny vezeték méretezését végeztük el. A kapott eredményeket a 70. ábrán mutatjuk be.

153