Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Grafikus tervezési módszer
Csoátm. mm Ä felület mm B' felület mm “TTJ—7yT"A esß aránya A szárnyvezetékbe helyezett csöpög- tetötest Kd veszteséqtényezöje - ’ 12,5 28.3 70 1:25 1.47 16 28,3 128 1:4.5 0,80 20 28,3 211 i-a 0.05 64. ábra. A csöpögtetőtest csőbe helyezett részének és a szárnyvezeték felületének aránya különböző csőátmérők esetén séget ad a különböző típusú csöpögtetőtest és szárnyvezeték kapcsolatát kifejező Átérték kiszámítására. Hidraulikai számításokkal ellenőrzött laboratóriumi mérések szerint a Kd=0,5 értékhez tartozó szárny vezeték-hosszúság kb. 4%-kal rövidebb, mint ^=0,05 érték esetén, ha a többi érték konstans. Ha Kd értéke 0,05-ről 1,5-re növekszik, ez a szárnyvezeték hosszának 11 %-os csökkenését eredményezi (lásd 63. ábra), ami 200 m-es szárny vezeték esetén 22 méter csökkenést jelent. A tervezési gyakorlatban a Kd értéke a szárnyvezetékbe helyezett csöpögtetők és a szárnyvezeték átmérője közötti arányt jelenti. A Kd értéke a laboratóriumi mérések szerint a nullához közeli értéket ért el, ha a 64. ábrán bemutatott csöpögtetőtestet 20 mm-es vagy annál nagyobb átmérőjű csőbe illesztették. Az m és Kd befolyásoló tényezők ismeretében áttérünk a grafikus tervezés folyamatának ismertetésére. Grafikonok használata a szárnyvezeték hosszának meghatározására A grafikon használatát a következő példán mutatjuk be. Jellemző értékek: csővezeték belső átmérője d= 16 mm csöpögtetők közötti távolság b = 150 cm 145
