Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Grafikus tervezési módszer
máson, azonban a nyomás kismértékű megváltozásával a kiadagolt vízhozam is megváltozik. Ahogy m csökken, ugyanúgy csökken a görbe meredeksége, és így a csővezeték nyomása kisebb hatást fejt ki a kiadagolt vízhozamra, azaz kisebb különbség észlelhető a legnagyobb és legkisebb vízkiadagolású csöpögtetők között. Ennek eredményeként több csöpögtetőt szerelhetünk fel, és a szárnyvezeték hossza is növelhető. A legtöbb esetben a csöpögtetők méretei alapján számított m érték különbözik a laboratóriumban mért m értékektől. A számított m értékkel szemben ugyanazon típusú csöpögtetőtestek m értéke 0,38 és 0,60 között változik a mérés során. A különbség oka lehet pl. a gyártási technológia színvonala, az anyag minősége, a csöpögtetőtest nyílásának változó geometriai jellemzői és a kiadagolt vízhozam nagysága. Laboratóriumban nagyszámú csöpögtetőtest m értékét határozták meg. A közvetlen kiadagolású csöpögtetőknél, amelyeknek rövid az áramlási útja, a korábbi 0,38 és 0,60 közötti értéket határozták meg, az olyanoknál pedig, amelyeknél hosszú az áramlási út, 0,50— 0,81 értéket mértek. A mérések alapján az m = 0,5 értéknél kapjuk meg az optimális szárnyvezeték-hosszúságot (lásd 63. ábra). A 19. táblázatban bemutatjuk az m érték hatását a szárnyvezeték hosszára, ill. a szárnyvezetékre felszerelhető csöpögtetők darabszámára. A táblázatban látható, hogy m növekedése 0,5-ről 1,0-re a szárnyvezeték hosszának 21%-os csökkenését idézi elő. 19. táblázat. Az m tényező hatása a szárnyvezeték hosszúságára m tényező értéke Az áramlás típusa a csöpögtetőtestben A csöpögtetőtest típusa A szárnyvezetékre felszerelhető csöpögtetők százaléka 0,50 turbulens közvetlen vízkiadago100 lású 0,73 átmeneti (lamináris 86 felső határa) spirál 1,00 lamináris mikrocső 79 143
