Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)
ugyanis nem az áramvonalon mozgó folyadékszál esete érdekel bennünket, hanem valamilyen határolt véges foiyadékaugár. A határolt véges foiyadékaugár belsejében a különböző áramvonalakon mozgó folyadékszálak energiatartalma különböző, mert - bér a potenciális energiatartalmuk megegyező - a kinetikai energia- tartalmuk a sebességeloszléstól függően eltér egymástól. Végső soron megállapítható, hogy Bernoulli tétele alkalmazható a véges kiterjedésű folyadéksugár teljes szelvényére, ha a kinetikai energiatartalmat a szelvény középsebességéből számitjuk, a- melyet a Coriolis-tényezővel szorzunk meg. /A Coriolia-tényező a sebességeloszlés hatását juttatja kifejezésre./ Ellenőrző kérdések; 93. Miért nem alkalmazható változatlan alakban az ideális folyadékra levezetett Bernoulli egyenlet nyúlós folyadék esetében? 94. Hogyan vesszük figyelembe a nyúlósság hatását a Bernoulli egyenletben? 95. Mi a hidraulikus és a piezometrikus esés? 96. Miért nem egyenlő a különböző áramvonalakon mozgó folyadékszálak energiatartalma? 97» Mi a feltétele annak, hogy Bernoulli tételét a teljes keresztszelvényre általánosítsuk? 98. Mi a Coriolis-tényező? * 15. hét A "34. Bernoulli egyenletének néhány alkalmazása" c. fejezetben a Pitot-cső és a Venturi-cső esetében alkalmazzuk az e- lőző fejezetekben megismert tételt. A "35» Lamináris és turbulens mozgás" c. fejezetben először a folyadékmozgás dinamikai osztályozáséval ismerkedünk meg. Laminárisnak nevezzük a mozgást, ha a folyadékszálak egymással párhuzamosak. Turbulens mozgás esetén az áramlási vonalak összefonódnak. Reynolds angol fizikus kísérletei alapján megállapította, hogy a két mozgásállapot közötti határ egy invariánssal jellemezhető. Ha a folyadékmozgás Reynolda-száma a kritikus ér- 24 -