Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

a kiszorított folyadéktest súlypontja egybe esik. Ha a test súlya a felhajtó erőnél nagyobb, a test alámerül, ha kisebb, feluszik.

A "24. Hajók stabilitása" c. fejezetben a folyadék felszínén úszó test egyensúlyi viszonyait vizsgáljuk. Tekintettel a mérnöki gyakorlat igényeire, csak a hajók stabilitási kérdéseiről emlékezünk meg. Archimedes törvénye értelmében az úszó test annyira merül be a folyadékba, amennyi ahhoz szükséges, hogy a bemerült rész vizkiszoritásának megfelelő felhajtó erő az úszó test súlyával egyensúlyba kerüljön. Az úszó test stabilitásának feltétele, hogy a felhajtó erő és az önsúly képezte erőpár forgató nyomatéke az úszó testet kibillentő erő nyomatékóval ellentett értelmű legyen /a metacentrum a test súlypontja fölött legyen/.

Ellenőrző kérdések:

66. Mit nevezünk a mérnöki gyakorlat fogalmazása szerint felhajtó erőnek?

67. A teljes és a részleges felhajtó erő.

68. Mikor nincs felhajtó erő?

69. Hogyan határozzuk meg a talajreakció nagyságát?

70. Mi az úszó test lebegésének feltétele?

71. A lebegő test stabilis, labilis és közömbös egyensúlyi helyzetének feltétele.

72. A folyadék felszínén úszó test stabilitását mi határozza meg? /A metacentrum./

11. hét

A "25. A kinematika tárgya és két alapvető módszere" c. fejezetben a folyadákmozgás leírásának kétféle módszerével ismerkedünk meg. Lagrange módszere a pontnak tekintett folyadékré- szecske mozgását vizsgálja a térben és az időben. Euler módszere a tér kiválasztott pontján áthaladó vizrészek sebességének változását vizsgálja a kiinduló pont koordinátáinak és az időnek a függvényében. A hidraulikai jelenségek vizsgálatéban nagyobbrészt Euler módszerét alkalmazzuk.

20 -