Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

a kiszorított folyadéktest súlypontja egybe esik. Ha a test súlya a felhajtó erőnél nagyobb, a test alámerül, ha kisebb, feluszik. A "24. Hajók stabilitása" c. fejezetben a folyadék felszí­nén úszó test egyensúlyi viszonyait vizsgáljuk. Tekintettel a mérnöki gyakorlat igényeire, csak a hajók stabilitási kérdései­ről emlékezünk meg. Archimedes törvénye értelmében az úszó test annyira merül be a folyadékba, amennyi ahhoz szükséges, hogy a bemerült rész vizkiszoritásának megfelelő felhajtó erő az úszó test súlyával egyensúlyba kerüljön. Az úszó test stabilitásának feltétele, hogy a felhajtó erő és az önsúly képezte erőpár for­gató nyomatéke az úszó testet kibillentő erő nyomatékóval el­lentett értelmű legyen /a metacentrum a test súlypontja fölött legyen/. Ellenőrző kérdések: 66. Mit nevezünk a mérnöki gyakorlat fogalmazása szerint felhajtó erőnek? 67. A teljes és a részleges felhajtó erő. 68. Mikor nincs felhajtó erő? 69. Hogyan határozzuk meg a talajreakció nagyságát? 70. Mi az úszó test lebegésének feltétele? 71. A lebegő test stabilis, labilis és közömbös egyensúlyi helyzetének feltétele. 72. A folyadék felszínén úszó test stabilitását mi határoz­za meg? /A metacentrum./ 11. hét A "25. A kinematika tárgya és két alapvető módszere" c. fe­jezetben a folyadákmozgás leírásának kétféle módszerével ismer­kedünk meg. Lagrange módszere a pontnak tekintett folyadékré- szecske mozgását vizsgálja a térben és az időben. Euler módsze­re a tér kiválasztott pontján áthaladó vizrészek sebességének változását vizsgálja a kiinduló pont koordinátáinak és az időnek a függvényében. A hidraulikai jelenségek vizsgálatéban nagyobb­részt Euler módszerét alkalmazzuk. 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom